Különféle színvakság-betegség: Ismerje meg az okokat, a tüneteket és az ellenőrzés módját

Önnek vagy közeli hozzátartozóinak nehézségei vannak bizonyos színek megkülönböztetésében? Legyen óvatos, mert ez a színvakság jele lehet. Még a legtöbb színvak ember sem tudja, hogy van ilyen betegsége.

Gyerünk, tudjon meg többet a színvakságról a következő áttekintésben.

Mi a színvakság?

A színvakság az, hogy képtelenség normálisan megérteni a színeket, vagy nem látni a különbséget bizonyos színek között. A színvakság kifejezés valójában olyan állapotra utal, amikor egy személy látása teljesen fekete-fehér, de ez az állapot ritka.

Olvassa el még: A mínusz szemek jellemzői: kockázati tényezők és a hatékonyabb leküzdés módjai

A színvakság típusai

A látás összehasonlítása normál és színvakok esetében. (Fotó: researchgate.net)

Általában háromféle színvakság létezik:

  • első típus. Az ilyen típusú színvakság azt okozza, hogy a beteg nehezen tudja megkülönböztetni a zöldet a vöröstől.
  • Második típus. A színvakság második típusát az jellemzi, hogy a szenvedő nem tudja megkülönböztetni a kéket a sárgától.
  • Harmadik típus. A harmadik típust monokromatizmusnak is nevezik, amely a színvakság legkevésbé elterjedt formája. A szenvedő egyáltalán nem látja a színeket, ezért minden szürkének vagy fekete-fehérnek tűnik.

Részleges színvakság

Az első és a második típusnál részleges színvakságnak is nevezik. A részleges színvakságban szenvedőknek általában nehézséget okoz bizonyos színek megkülönböztetése.

A részleges színvakság több típusra osztható aszerint, hogy a szenvedő szemében milyen rendellenesség fordul elő. A részleges színvakság típusai, beleértve a következőket:

vörös-zöld színvakság

A vörös-zöld színvakság akkor fordul elő, ha a vörös vagy zöld kúpsejtek pigmentje nem működik megfelelően. Még csak nem is működik. A vörös-zöld színvakság több típusra osztható, nevezetesen:

  • Deuteranomália

A deuteranomalia a színvakság leggyakoribb formája, amely a férfiak 5 százalékát érinti, de a nőknél ritka.

Ez az állapot akkor fordul elő, ha interferencia lép fel a zöld kúpsejtekkel. Az ilyen típusú színvakságban szenvedők azt látják, hogy a sárga és a zöld színek vörösebbé válnak, és nehéz megkülönböztetni őket a kéktől a liláig.

  • Protanomaly

Protanomalia akkor fordul elő, ha a vörös kúpsejtekben zavar van. A narancssárga, piros és sárga szín zöldebbnek és kevésbé fényesnek tűnik.

Általában ez a fajta színvakság enyhe és nem okoz problémát a mindennapi életben. Nőknél ez az eset ritka, de férfiaknál körülbelül 1 százalékban fordul elő.

  • Protanopia

Protanopia akkor fordul elő, ha egy személynek egyáltalán nincsenek működő vörös kúpos sejtjei. A piros szín sötétszürkének tűnik. Egyes narancssárga és zöld színek sárgának tűnnek. Nőknél ez az eset ritka, de férfiaknál körülbelül 1 százalékban fordul elő.

  • Deuteranópia

Deuteranópia akkor fordul elő, ha az embernek egyáltalán nincsenek működő zöld kúpos sejtjei. A vörösek barnássárgának, a zöldek bézsnek tűnhetnek. Nőknél ez az eset ritka, de férfiaknál körülbelül 1 százalékban fordul elő.

Sárga-kék színvakság

A sárga-kék színvakság akkor fordul elő, ha a retinában lévő kék kúpsejtek hiányoznak vagy nem működnek megfelelően.

A színvakságnak ez a típusa a második leggyakoribb típus, amely a nőket és a férfiakat egyaránt érinti. A sárga-kék színvakság több típusra osztható, nevezetesen:

  • Tritanomaly

Ez a fajta színvakság akkor fordul elő, ha a kék kúpsejtek korlátozottan működnek. Így a szenvedő valamivel zöldebb kék színt fog látni. Ez az állapot azonban nagyon ritka.

  • Tritanopia

A tritanópiát kék-sárga színvakságnak is nevezik. Ez az állapot akkor fordul elő, ha a szemnek egyáltalán nincsenek kék kúpos sejtjei. Tehát a kék zöldnek, a sárga pedig világosszürkének vagy lilának tűnik.

A részleges színvakság gyakori probléma, amely 12 férfiból 1-et és 200 nőből 1-et érint. A legtöbb ember képes alkalmazkodni a színlátás hiányához, és ez ritkán válik súlyos esetté.

Teljes színvakság

A teljes színvakság, más néven monokromatizmus miatt a szenvedő egyáltalán nem látja a színeket. Kétféle monokromatizmus fordulhat elő.

  • Kúp monokromácia

Ez az állapot akkor fordul elő, ha a 3 kúpos sejt közül kettő, amely vöröset, zöldet és kéket tartalmaz, nem működik. Ha csak egyféle kúp működik, nehéz megkülönböztetni egyik színt a másiktól.

Ezenkívül, ha a kék kúpsejtek megsérülnek, elveszítheti az éles látást, vagy rövidlátást tapasztalhat. Az ilyen típusú színvakságban szenvedő emberek ellenőrizetlen szemmozgásokat vagy nystagmust is tapasztalhatnak.

  • Rúd monokromácia

Ezt a fajta színvakságot achromatopsia néven is ismerik. Ez a színvakság legsúlyosabb formája, mivel a szemben nincsenek működő kúpok.

Ennek eredményeként az ilyen típusú színvakságban szenvedők csak feketét, fehéret és szürkét látnak. Ezenkívül hajlamosak érzékenyek az erős fényre, és ellenőrizetlen szemmozgásuk lehet (nystagmus).

A színvakság tünetei

Nem kevesen vannak, akik nem veszik észre, hogy színlátászavara van.

Néha csak akkor veszik észre, amikor összezavarodnak, amikor bizonyos színű tárgyakat látnak, például közlekedési lámpákat. Tehát speciális tesztre van szükség a színvakság kiderítéséhez.

A színvakságot gyakran fiatal korban észlelik, pontosabban akkor, amikor a gyerekek megtanulják a színkülönbségeket. Bizonyos esetekben azonban a színvakság gyermekkorban nem észlelhető, mert általában korábban megtanultak bizonyos színeket bizonyos tárgyakkal társítani.

A leggyakoribb tünet a látás megváltozása vagy inkább a tárgyak színeinek megkülönböztetésének nehézsége. A látáskárosodás mértéke enyhe, közepes és súlyos.

A színvakság okai

A szem idegsejteket tartalmaz, amelyeket kúpsejteknek neveznek. Kúpsejtek, más néven színreceptorok, jelen vannak a szem retinájában, amelyek lehetővé teszik a színlátást.

A kúpsejtek elnyelik a fény hullámhosszait, és elküldik ezt az információt az agynak a színek megkülönböztetésére. A szemben három kúpos sejt működik, amelyek mindegyike érzékeny a vörösre, zöldre és kékre.

Ha a retina egyik kúpos sejtje megsérül, akkor nehezen fog látni. Ez az állapot színvakságot okoz.

A színvakság számos tényező miatt fordulhat elő. Beleértve a következőket:

Genetikai tényezők

Ez a szembetegség gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, és anyáról fiúra száll.

Az öröklött színvakság általában károsodott kúpsejtekkel vagy a kúpsejtek hiányával jár. A betegek enyhe, közepes vagy súlyos zavarokat tapasztalhatnak.

Az öröklött színvakság általában nem okoz teljes vakságot. Ez a rendellenesség azonban hatással lesz mindkét szem képességére, és súlyossága nem változik az élet során.

öregedés

Az életkor előrehaladtával a látása gyakran romlik. A színvakság esetei gyakran előfordulnak a retina sérülése vagy más betegségek miatti növekvő életkor miatt is.

Parkinson kór

A Parkinson-kór neurológiai rendellenességek vagy idegrendszeri rendellenességek állapota a szervezetben. Így a Parkinson-kórban szenvedők nagy valószínűséggel károsítják a retinában lévő fényérzékeny idegsejteket. Tehát színvakság léphet fel a látásromlás miatt.

Egyéb egészségügyi állapotok

Az öröklődésen kívül bizonyos betegségek színvakságot is okozhatnak.

Kezdve a sarlósejtes betegségtől, a cukorbetegség szövődményeitől (diabetikus makulaödéma), az Alzheimer-kórtól, a sclerosis multiplextől, a zöldhályogtól, a Parkinson-kórtól, az alkoholizmustól (alkoholizmus) és a leukémiától.

Bizonyos gyógyszerek használata

Valójában bizonyos gyógyszerek megváltoztathatják a színlátást. Ide tartoznak a szívproblémák, autoimmun betegségek, magas vérnyomás, merevedési zavarok, fertőzések, idegrendszeri betegségek és pszichés problémák kezelésére használt gyógyszerek.

Vegyi anyag

Ha gyakran foglalkozik vegyszerekkel, óvatosnak kell lennie. Egyes vegyi anyagoknak, például szén-diszulfidnak és műtrágyáknak való kitettség miatt a színlátás elvesztését okozhatja.

Hogyan diagnosztizálható a színvakság?

A vakteszthez használt pszeudoizokromatikus teszt. (Fotó: //www.shutterstock.com/)

Ha Önnek vagy legközelebbi hozzátartozóinak problémái vannak bizonyos színek azonosításával, forduljon orvoshoz. Az orvos pszeudoizokromatikus teszttel ellenőrzi a szem képességét a színek azonosítására.

A pszeudoizokromatikus teszt kifejezetten a szem képességeinek tesztelésére tervezett képeket tartalmaz. A kép színes pontokból áll, amelyekben különböző színű számok vagy alakzatok vannak elrejtve.

Csak a normál látású emberek láthatják ezeket a számokat és szimbólumokat. Ha színvakságban szenved, nehezen vagy egyáltalán nem találja meg a kívánt mintát.

Hogyan kezeljük a színvakságot?

Sajnos a színvakság egyelőre nem kezelhető. Vannak azonban olyan kezelések, amelyeket színvakok vehetnek igénybe. A színvakságban szenvedőknek általában kontaktlencsét vagy speciális szemüveget kínálnak, amelyek segíthetik a látásukat.

Általában a színvak emberek számára tervezett kontaktlencsék vagy speciális szemüvegek segítenek megkülönböztetni a kontraszt szintjét a zavaró színektől.

Tehát a színeket a látott kontraszt alapján különböztetik meg, nem az eredeti szín megjelenése alapján.

Tippek színvakok számára

Ha Ön vagy közeli hozzátartozója színvak, próbálja ki a következő tippeket a betegség leküzdése érdekében.

  • Jegyezze meg a színes tárgyak sorrendjét. Egyes tárgyaknak meghatározott színrendje van. Például a közlekedési lámpák. Ha problémái vannak a piros és a zöld azonosításával, jobb, ha megjegyzi a színek sorrendjét.
  • Tárolja a ruhákat színek sorrendjében. Ez akkor hasznos, ha bizonyos színű ruhákat kell viselnie, hogy ne keveredjen össze más színekkel.
  • Használja ki a rendelkezésre álló technológiát. Jelenleg elérhető alkalmazások, amelyek mobiltelefonon és más digitális eszközökön keresztül használhatók, amelyek segíthetnek a színek azonosításában.

Ne feledje, hogy sok színvakságban szenvedő ember normális és teljes életet élhet.

Ha aggódik a színvakság miatt, online is konzultálhat egy szemorvossal a Good Doctor on 24/7 szolgáltatásban. Orvos partnereink készek megoldást nyújtani. Gyerünk, töltse le a Jó Doktor alkalmazást innen!


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found