hunterpage.net

Indonéziában a kisgyerekek komoly problémája a satnyalás. Adatok alapján Egészségügyi Világszervezet ill A WHO, jelenleg Indonézia vészhelyzetben van.

A satnya kifejezés még mindig idegen Indonézia lakossága számára. Ez az oka annak is, hogy Indonéziában egyre növekszik a növekedési ütem.

Mi is pontosan a stunting? Milyenek a tünetek? Mi okozza a csökevényesedést? És mit tehetünk, hogy megelőzzük a csökevényesedést? Vessen egy pillantást a következő vitára, OK!

Mi a stunting?

Többközpontú növekedési referenciatanulmány KI. Fotó forrása: Youtube WHO

A satnyaság egy krónikus alultápláltsági állapot, amelyet az 5 év alatti gyermekek alacsony termete jellemez. Azokat a gyerekeket, akiknél satnyaság tapasztalható, 2 éves korukban láthatjuk.

Azt mondják, hogy egy gyerek csökevényes, ha a magassága és a testhossza mínusz 2 a szabványhoz képest Többközpontú növekedési referenciatanulmány vagy a WHO gyermeknövekedési standardjainak medián szórása.

Ezenkívül az indonéz egészségügyi minisztérium kijelentette, hogy a satnya egy öt éven aluli gyermek, akinek a z-pontszáma kisebb, mint -2 SD/szórás (megrekedt) és kisebb, mint -3SD (erősen csökevényes). Ez a grafikus táblázat megtalálható az anya- és gyermekegészségügyi könyvekben.

Az indonéziai vészhelyzet megértése

Az Indonéz Egészségügyi Minisztérium honlapján közzétett Nutrition Status Monitoring adatok alapján 2016-ban Indonéziában 27,5 százalékos volt a megnövekedett előfordulási arány. Ez azt jelenti, hogy Indonéziában körülbelül minden harmadik kisgyermek csökevényes. Ez a szám még 2017-ben is 29,6 százalékra nőtt.

Ez a szám Indonéziát krónikus állapotba hozza. Mert a WHO krónikus állapotúnak minősít egy országot, ha a prevalencia aránya meghaladja a 20 százalékot.

Ezzel a számmal Indonézia is a legrosszabb fejlődési ütem élén áll Délkelet-Ázsiában. Szomszédos országunkban, Malajziában mindössze 17,2 százalékos az előfordulási arány.

A satnyaság hatása a gyermekekre

A növekedés visszamaradása mellett a lassulás olyan probléma a gyermekeknél, amelyek miatt a jövőben a szociális egészségre is oda kell figyelni. Az indonéz egészségügyi minisztérium 2018-as Stunting Bulletin jelentése szerint az alábbiakban bemutatjuk a satnyaság néhány hatását.

A satnyaság rövid távú hatásai a gyermekekre:

• Növelje a gyermekek megbetegedésének és halálozásának lehetőségét
• A gyermekek kognitív, motoros és verbális fejlődése akadályozott és nem optimális
• Növelje az egészségügyi költségeket.

A satnyalás hosszú távú hatásai a gyermekekre:

• Felnőttként nem optimális testtartás, rövidebb, mint a vele egykorúak
• Növeli az elhízás és a nem fertőző betegségek (PTM) kockázatát, mint például a magas vérnyomás, szívbetegség, cukorbetegség, rák és mások.
• A reproduktív egészség romlása
• Az iskolai időszakban nem optimális tanulási kapacitás és teljesítmény
• Felnőttként nem optimális termelékenység és munkaképesség.

A szegénység csökkentését felgyorsító nemzeti csapat (TNP2K) jelentése szerint a stunting hosszú távú hatással van az ország növekedésére is.

Az alacsony termelékenység miatt gátolt gazdasági növekedést eredményezhet, ami viszont növelheti a szegénységi rátát és a gazdasági egyenlőtlenségeket.

A satnyalás okai

A satnyalás nem egyszerűen megtörténik, hanem a magzattól kezdve egészen a gyermek 2 éves koráig kezdődik. A táplálékbevitel hiánya 1000 éves korban a Child Growth Days (HPK) miatt a fő tényező, amely a gyermekek növekedését okozza.

1. A terhesség alatti tápanyagbevitelről szóló oktatás hiánya

Fontos tényező az anyák egészséggel kapcsolatos ismereteinek hiánya, a várandós táplálkozás fontossága, a gyermekétkeztetés teljesítése. A táplálkozási kielégültség hiánya az iskolázatlanság mellett a család gazdasági helyzetével is összefüggésbe hozható.

2. Táplálkozás hiánya, amikor a baba 2 éves koráig születik

A terhességgel és a gyermekekkel kapcsolatos ismeretekkel kapcsolatos anyai oktatás hiánya, ami a gyermekétkeztetés kielégítésének hiányát eredményezi az élet első 1000 napjában.

Az 1000 HPK azt jelenti, hogy a magzat növekedésétől a gyermek megszületéséig és 2 éves koráig. A Szegénységcsökkentés Felgyorsításáért Válogatott vagy a TNP2TK adatai szerint a 0-6 hónapos gyermekek 60 százaléka nem kizárólag anyatejes táplálásban részesül.

3-ból 2 0-24 hónapos gyermek nem kapott kiegészítő élelmiszereket (MPASI). Annak ellenére, hogy a babáknak megfelelő táplálékra van szükségük ahhoz, hogy optimálisan növekedhessenek.

3. Rossz anya egészségi állapota

A terhes nők tápanyagbevitelének hiánya mellett az egészségügyi állapotok is növelhetik a satnyaság lehetőségét. Jelentve KI, a maláriában, HIV/AIDS-ben és bélférgességben szenvedő anyák potenciálisan növelhetik a gyermekek megrepedésének kockázatát. Ugyanígy a magas vérnyomásban szenvedő anyáknál.

Emellett azok a nők is veszélyeztetettek, akik tinédzser korukban esnek teherbe. Mert egyfajta verseny lesz a táplálkozásért a még növekedési stádiumban lévő anyai test és a baba között.

4. Rossz környezeti higiénia és higiénia

A rossz higiéniai feltételek, a környezeti higiénia és a tiszta vízhez való hozzáférés növelheti a betegségek fertőzésének lehetőségét. Ilyen például a hasmenés és a malária.

Ez a minimális higiénia azt eredményezi, hogy a szervezetnek extra energiát kell fordítania a betegség forrása elleni küzdelemre. által okozott fertőző betegség higiénia vagy a rossz higiénia megzavarhatja a tápanyagok felszívódását az emésztőrendszerben.

5. Hozzáférés a tiszta vízhez

A tiszta víz szükségessége a gyermekeket és családjaikat is megelőzheti a betegségek fertőzésének kockázatától. Minden családnak megfelelő vízforrással kell rendelkeznie.

Megfelelő vízforrásnak minősül a szennyvíz vagy hulladék elhelyezésétől 10 méterre lévő ivóvíz, közüzemi tűzcsapok, vízvégállomások, csapadékvíz szakaszok, védett források/kutak vagy fúrások/szivattyúk rendelkezésre állása.

6. Betegség fertőzés

Jelentve KIA tántorgás egyik oka a fertőző betegségek. Betegségek, mint a hasmenés, légúti betegségek, mint pl tüdőgyulladás, és a bélférgek, befolyásolhatják a gyermekek növekedését.

Az adatok megemlítik, hogy a világon a hasmenést tapasztaló gyermekek 25 százalékának az a gyermek, akinek több mint 5-ször hasmenése van 2 éves kora előtt.

A fertőző betegségek és az ezeknek a baktériumoknak való túlzott kitettség más egészségügyi hatásokat is okoz a gyermekeknél. Kezdve a gyulladástól, az emésztőrendszer károsodásától és a tápanyag-felvevő képesség csökkenésétől.

Megoldások a satnyaság megelőzésére Indonéziában

KI Azt mondta, hogy a satnyaság olyan egészségügyi probléma, amely nem gyógyítható, de megelőzhetjük. Íme néhány lépés, amelyekkel megelőzhető a satnyaság.

1. Jó anyai egészség

Ahhoz, hogy egészséges baba szülessen, az anyának gondoskodnia kell az optimális egészségi állapotról is.

Mert van ciklus ill generációk közötti ciklus a csökevényesedés oka nemzedékről nemzedékre folytatódik. Különösen veszélyeztetett azoknál a nőknél, akiknek a következő egészségügyi problémái vannak:

• Alultápláltság születéskor
• Gyerekként tapasztalt stunting
• Tinédzserként terhes
• Túlhajszolt terhesség alatt
• Kis súllyal fog szülni
• És képtelen az optimális anyatejet biztosítani.

Ezért ha Ön leendő anya, aki már szeretne gyermeket vállalni, ezentúl kezdjen el vigyázni az egészségére, és jól képezze magát.

2. Ismerje meg a terhes nők táplálékbevitelét

A gyermektáplálkozás teljesítésének a magzattól kell kezdődnie. Ezért az anyának gondoskodnia kell a kiegyensúlyozott táplálkozásról. A nem megfelelő táplálékbevitel a magzat nem optimális növekedését idézheti elő. A nem optimális magzati növekedés növelheti a vetélés kockázatát.

Az indonéz egészségügyi minisztérium jelentése szerint a terhes nők általában nem rendelkeznek energiával és fehérjékkel. Ezért ajánlatos olyan ételeket fogyasztani, amelyek magas TKPM-ben, más néven magas kalória-, fehérje- és mikrotápanyag-tartalmúak.

Ne feledkezzünk meg a rendszeres egészségügyi és szülészeti ellenőrzésekről sem az orvosoknál, a szülésznőknél vagy más illetékes egészségügyi személyzetnél.

3. A kizárólagos anyatejes táplálás jelentősége a zsibbadás megelőzésében

Amikor a baba megszületik, erősen ajánlott az IMD vagy a korai szoptatás megkezdése. Ahol a születés utáni 1 órában helyezze a babát az anya mellkasára, hason fekvő helyzetben.

Kizárólagos szoptatást biztosítson a babának, mert ebben a szakaszban az anyatej sok kolosztrumot tartalmaz, ami nagyon jót tesz a baba növekedésének és immunrendszerének a jövőben.

A WHO azt javasolja az anyáknak, hogy a baba születésétől a baba 6 hónapos koráig kizárólag szoptatást adjanak. Ezután folytassa a gyermek 2 éves koráig.

Tudta, jelentette KI káros hatással van a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőkre, akiket nem kizárólag anyatejjel táplálnak. 15-ször nagyobb valószínűséggel halnak meg tüdőgyulladás, és 11-szer nagyobb a hasmenés miatti halálozás kockázata.

4. Biztosítson kiegészítő élelmiszereket az anyatejhez (MPASI)

A csecsemő 6 hónapos kora után ajánlatos elkezdeni az anyatejhez kiegészítő táplálékot adni. A WHO azt javasolja, hogy a 6-23 hónapos csecsemők a 7 élelmiszercsoportból legalább 4-et fogyasszanak el.

Kezdve gabonafélékből/gumóból, diófélékből, tejtermékekből, tojásból, egyéb fehérjeforrásokból, A-vitaminban gazdag zöldségekből és gyümölcsökből, egyéb zöldségekből és gyümölcsökből.

Az MPASI megadása sem lehet önkényes, annak összhangban kell lennie a rendelkezésekkel MinimálisÉtkezési gyakoriság (MMF) a WHO ajánlásával. Íme a leírás:

A még szoptatott csecsemők kiegészítő táplálásának gyakorisága:

• 6-8 hónapos kor: naponta kétszer vagy többször
• 9-23 hónapos kor: naponta 3-szor vagy többször

A nem szoptatott csecsemők kiegészítő táplálékának gyakorisága:

• 6-23 hónapos kor: napi 4-szer vagy többször

5. Legyen szorgalmas a posyanduba járáskor

Amikor a baba még élete első 1000 napjában van, ne felejtse el rendszeresen ellátogatni a posyanduba és más egészségügyi intézményekbe. Rendszeresen ellenőrizze babája egészségét és növekedését.

Ne felejtse el konzultálni minden gyermek fejlődésével kapcsolatban az orvosokkal, hogy megelőzze a satnyaságot. Ezenkívül ne felejtse el teljes körű immunizálást biztosítani, hogy a gyermekek immunisabbak legyenek a különböző fertőző betegségekre.

6. Ügyeljen a tisztaságrahigiénia és környezet

Amikor terhes nők szülnek és szoptatnak, ügyeljen arra, hogy mindig tiszta környezetet és higiéniát biztosítson. Kezdje olyan egyszerű szokásokkal, mint a szappannal való kézmosás.

Amikor a gyermek megszületik, ügyeljen arra, hogy a baba felszerelését mindig tisztán tartsa. Kezdve a ruhákkal, piperecikkekkel, evőeszközökkel és egyebekkel.

A tisztaság megőrzésének ezzel a lépésével megelőzhető, hogy az anyák és csecsemők ki legyenek téve a bakteriális fertőzések által okozott különféle betegségeknek, például a hasmenésnek.

Olvassa el még: Anyukáknak tudniuk kell! Ez a 6 olyan ok, ami miatt gyakran figyelmen kívül hagyják a gyermekek csökevényesedését

7. Tartsa tisztán az ételt

A környezeti higiénia és higiénia mellett ne felejtse el tisztán tartani az anya és a baba által fogyasztott ételeket. Mert a tisztán nem tartott élelmiszerek kikerülhetnek mikotoxinok.

Mikotoxinok az élelmiszerekben előforduló gombák által termelt káros vegyi anyag. Ez az anyag fertőző betegségeket okozhat, amelyek megzavarják a növekedést.

Győződjön meg arról is, hogy az élelmiszereket zárt helyen, tiszta edényben és jó hőmérsékleten tárolja. Mert ha nem, akkor a baktériumok növekedhetnek és szaporodhatnak.

Ha ez megtörténik, megnő a gyermek fertőzésének kockázata. Ez befolyásolhatja azoknak a gyermekeknek a növekedését, akik nem tudnak optimálisan fejlődni.

Konzultáljon egészségügyi problémáival és családjával a Good Doctor 24 órás szolgálatán keresztül. Orvos partnereink készek megoldást nyújtani. Gyerünk, töltsd le a Jó Doktor alkalmazást itt!