Angina pectoris

Az angina pectoris egy olyan állapot orvosi elnevezése, amelyet a közvélemény angina pectoris néven ismer.

Ezt a betegséget a mellkasi fájdalom jellemzi a szívszerv zavarai miatt.

Ha többet szeretne megtudni az angináról vagy angina pectorisról a tünetekről, az okokról, a leküzdésük módjairól és a megelőzésükről, tekintse meg az alábbi vitát.

Mi az angina pectoris?

Az angina pectoris vagy az ülőszél mellkasi fájdalom. Ez az állapot akkor fordul elő, ha a szív bizonyos részei nem kapnak elegendő vért és oxigént.

A stabil angina, más néven angina pectoris az angina leggyakoribb típusa. Az anginának két típusa van, nevezetesen az angina pectoris (stabil angina) és az instabil angina.

A stabil angina a mellkasi fájdalom előre látható mintája. Általában nyomon követheti a mintát az alapján, hogy mit csinált, amikor mellkasi fájdalom jelentkezett. A stabil angina nyomon követése segíthet a tünetek könnyebb kezelésében.

Íme az angina pectoris vagy a stabil angina néhány jellemzője:

  • Akkor alakul ki, amikor a szív keményebben dolgozik, például amikor edz vagy lépcsőzöl
  • Általában megjósolható, és a fájdalom általában hasonló a korábban tapasztalt mellkasi fájdalomhoz
  • Rövid ideig tart, talán öt percig vagy kevesebb
  • Pihenéssel vagy anginás gyógyszerek szedésével gyorsabban eltűnik

Mi okozza az angina pectorist?

Az angina pectoris oka, ha a szívizom (szívizom) nem jut elegendő vérhez és oxigénhez egy bizonyos szintű munkához. Az elégtelen vérellátást ischaemiának nevezik.

Az angina általában szívbetegség miatt fordul elő. A plakk nevű zsíros anyag felhalmozódik az artériákban, és blokkolja a véráramlást a szívizomba.

Ez az állapot arra kényszeríti a szívet, hogy kevesebb oxigénnel dolgozzon. Ez okozza a fájdalmat. Ezenkívül az angina pectorisnak néhány ritka oka van, nevezetesen:

  • A tüdő fő artériáinak elzáródása (tüdőembólia)
  • Megnagyobbodott vagy megvastagodott szív (hipertrófiás kardiomiopátia)
  • A billentyűk beszűkülése a szív fő részében (aorta szűkület)
  • A szív körüli zsák duzzanata (pericarditis)
  • Szakadás az aorta falában, a test legnagyobb artériája (aorta disszekció)

Kinél nagyobb az angina pectoris kialakulásának kockázata?

Bármi, ami miatt a szívizomnak több vér- vagy oxigénellátásra van szüksége, anginát okozhat.

A kockázati tényezők közé tartozik a fizikai inaktivitás, az érzelmi stressz, az extrém hideg és meleg, a nehéz ételek, a túlzott ivás és a dohányzás.

Néhány embernél, akiknél a következő állapotok vannak, nagyobb az angina pectoris kialakulásának kockázata:

  • Idősebb kor: A 45 év feletti férfiak és az 55 év feletti nők nagyobb kockázatot jelentenek, mint a fiatalabb felnőttek.
  • Szívbetegségek a családban: Ha egy családtag szívkoszorúér-betegségben szenved, vagy szívrohamot kapott, nagyobb az angina kialakulásának kockázata.
  • Magas vérnyomás: Idővel a magas vérnyomás károsítja az artériákat azáltal, hogy felgyorsítja az artériák keményedését.
  • Magas koleszterin: Az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin magas szintje, más néven „rossz” koleszterin, növeli az angina és a szívroham kockázatát.
  • Cukorbetegség: A cukorbetegség növeli a koszorúér-betegség kockázatát, amely anginát és szívinfarktust okoz az érelmeszesedés felgyorsításával és a koleszterinszint emelkedésével.
  • Elhízottság: Az elhízás magas vérkoleszterinszinttel, magas vérnyomással és cukorbetegséggel jár, amelyek mindegyike növeli az angina és a szívbetegség kockázatát.
  • Feszültség: A stressz növelheti az angina és a szívroham kockázatát. A túl sok stressz és düh növelheti a vérnyomást. A stressz során termelődő hormonok felfutása szűkítheti az artériákat és súlyosbíthatja az anginát.
  • Dohánytermékek használata: A dohányzás vagy a passzív dohányzásnak való hosszú távú kitettség károsíthatja az artériák belső falait (beleértve a szív artériáit is), ami lehetővé teszi a koleszterin felhalmozódását és blokkolja a véráramlást.
  • Nem elég gyakorlat: A mozgásszegény életmód hozzájárul a magas koleszterinszinthez, magas vérnyomáshoz, 2-es típusú cukorbetegséghez és elhízáshoz.

Mik az angina pectoris tünetei és jellemzői?

Az angina pectoris fő tünete a mellkasi fájdalom, amely visszatér és gyakran visszatér. Minden tünet személyenként eltérően jelentkezhet.

Íme az angina leggyakoribb tünetei:

  • Akkor fordul elő, amikor a szív erősebben dolgozik, például amikor edzel vagy lépcsőzöl
  • Fájdalom a mellkasban, amely úgy érzi, hogy megnyomják, összenyomják vagy összenyomják. Ez a fájdalom általában a szegycsont alatt érezhető
  • Fájdalom jelentkezhet a hát felső részén, mindkét karban, a nyakban vagy a füllebenyben
  • Fájdalom, amely a karokban, vállban, állkapocsban, nyakban vagy hátban sugárzik
  • Nehéz lélegezni
  • Gyengeség és fáradtság
  • Gyenge érzés
  • Általában rövid ideig tart (5 perc vagy kevesebb)
  • Gázt vagy emésztési zavart érezhet

Az anginás mellkasi fájdalom általában néhány percen belül elmúlik pihenéssel vagy felírt szívgyógyszerek, például nitroglicerin szedésével.

Milyen szövődményei lehetnek az angina pectorisnak?

Az angina pectoris során fellépő mellkasi fájdalom kényelmetlenné teheti a szokásos tevékenységeket, például a járást.

Az angina pectoris legveszélyesebb szövődménye azonban a szívroham. Az alábbiak a szívroham gyakori jelei vagy tünetei:

  • Nyomás, teltségérzet vagy fájdalom a mellkas közepén, amely néhány percnél tovább tart
  • Fájdalom, amely a mellkasból a vállakba, karokba, hátba, vagy akár a fogakba és az állkapocsba sugárzik
  • A mellkasi fájdalom epizódjainak növekedése
  • Hányinger és hányás
  • Hosszan tartó fájdalom a felső hasban
  • Nehéz lélegezni
  • Izzadó
  • Elájul

Hogyan kezeljük és kezeljük az angina pectorist?

Az angina pectoris kezelése vagy kezelése a szívkárosodás mértékétől függ.

Az enyhe anginás betegeknél a gyógyszeres kezelés és az életmódbeli változtatások gyakran segíthetnek a véráramlás javításában és a tünetek szabályozásában.

1. Angina pectoris kezelése az orvosnál

Ha a gyógyszeres kezelés nem elegendő, előfordulhat, hogy orvosi eljárással vagy műtéttel meg kell nyitnia az elzáródott artériát. Az angina pectoris kezelésére alkalmazott általános eljárások a következők:

  • Angioplasztika/stentelés. A sebész egy kis ballont helyez az artériába. A ballont felfújják, hogy kiszélesítsék az artériát, majd egy stentet (egy kis dróttekercset) helyeznek be. Az artériába tartósan stentet helyeznek el, hogy a járat nyitva maradjon.
  • Koszorúér bypass graft (CABG). A CABG-t vagy bypass műtétet a sebész végzi, aki egészséges artériát vagy vénát vesz ki a test egy másik részéből, és ezzel körülveszi az elzáródott vagy beszűkült véredényt.

2. Hogyan kezeljük az angina pectorist természetesen otthon

Ha angina pectorist diagnosztizálnak, akkor a betegség tüneteinek kezelésére erősen ajánlott életmódváltás.

Bizonyos életmódbeli módosítások segíthetnek megelőzni a stabil angina jövőbeli epizódjait. Ezek a változások magukban foglalhatják a rendszeres testmozgást és az egészséges étrendet, mint például a teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök és zöldségek.

Le kell szoknia a dohányzásról is, ha dohányos. Ez a szokás növelheti a krónikus (hosszú távú) betegségek, például a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is.

Ezek a feltételek befolyásolhatják a stabil anginát, és végül szívbetegséghez vezethetnek.

Melyek a leggyakrabban használt angina pectoris gyógyszerek?

Az orvosi személyzet gyógyszert írhat fel, ha angina pectorisban szenved. A leggyakoribb angina pectoris gyógyszer a nitroglicerin.

Ez a gyógyszer enyhíti a fájdalmat az erek tágításával. Ez több véráramlást tesz lehetővé a szívizomba, és csökkenti a szív terhelését.

A nitroglicerint minden nap szájon át lehet bevenni az angina megelőzésére. Alternatív megoldásként orrsprayként is használható, vagy a nyelv alá, ha angina jelentkezik.

Konzultáljon orvosával, mielőtt bármilyen gyógyszert szedne az angina pectoris tüneteinek kezelésére.

Melyek az anginás betegek ételei és tabuk?

Az egészséges táplálkozási szokások segítenek a szívbetegség és az angina pectoris számos kockázati tényezőjének ellenőrzésében.

Íme a jó étkezési ajánlások és olyan dolgok, amelyeket az anginás betegeknek kerülniük kell:

  • Egyél sok gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát.
  • Válasszon sovány fehérjéket, például bőr nélküli csirkét, halat és babot.
  • Egyél sovány vagy alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, például sovány tejet és alacsony zsírtartalmú joghurtot.
  • Kerülje a sok nátriumot (sót) tartalmazó ételeket.
  • Kerülje a telített zsírokat és részben hidrogénezett vagy hidrogénezett zsírokat tartalmazó élelmiszereket. Ezek egészségtelen zsírok, amelyek gyakran megtalálhatók sült ételekben, feldolgozott élelmiszerekben és pékárukban.
  • Egyél kevesebb sajtot, tejszínt vagy tojást tartalmazó ételt.

Olvassa el még: Ezek azok az ételek, amelyek jót és rosszat tesznek a szív egészségének

Hogyan lehet megelőzni az anginát?

Megelőzheti az angina pectorist életmódbeli változtatásokkal, amelyek javíthatják a tüneteket, ha már anginája van, beleértve:

  • Leszokni a dohányzásról.
  • Figyelemmel kíséri és ellenőrizheti az egyéb egészségügyi állapotokat, például a magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet és a cukorbetegséget.
  • Egyél egészséges ételeket és tartsd meg a súlyod.
  • Növelje a fizikai aktivitást az orvos javaslata szerint. Próbáljon meg heti 150 perc közepes intenzitású testmozgást. Ezenkívül ajánlatos hetente kétszer 10 perc erősítő edzést végezni, és hetente háromszor 5-10 percet nyújtani.
  • Csökkentse a stressz szintjét.
  • Korlátozza az alkoholfogyasztást napi két vagy kevesebb italra a férfiaknál, és egy italra vagy kevesebbre a nőknél.
  • Kapjon évente influenza elleni védőoltást, hogy elkerülje a vírus okozta szívszövődményeket.

Továbbra is küzdhet a mellkasi fájdalommal, ha nem tud egészségesebb életmódra váltani. Más típusú szívbetegségek kockázata is nagy lehet.

Angina nőknél

A nők angina tünetei eltérhetnek a férfiaknál előforduló angina tüneteitől. Ezek a különbségek késleltethetik a kezelést.

Például a mellkasi fájdalom gyakori tünet az anginás nőknél, de nem lehet az egyetlen olyan tünet vagy jellemző, amely a nőknél a leggyakoribb.

A nőknek olyan tünetei is lehetnek, mint például:

  • Undorító
  • Nehéz lélegezni
  • Hasfájás
  • Kellemetlen érzés a nyakban, az állkapocsban vagy a hátban
  • Szúró fájdalom, nem mellkasi nyomás

Mikor kell orvoshoz menni?

Ha a mellkasi fájdalma néhány percnél tovább tart, és nem múlik el, amikor pihen, vagy anginás gyógyszereket szed, ez szívroham jele lehet.

Hívja a sürgősségi kapcsolatokat vagy sürgősségi orvosi segítséget. A szállítás megszervezése. Végső esetben vigye magát kórházba.

Ha a mellkasi fájdalom új tünet az Ön számára, fontos, hogy orvoshoz forduljon, hogy megtudja, mi okozza a mellkasi fájdalmat, és megfelelő kezelést kapjon. Ha stabil anginát diagnosztizálnak, és az súlyosbodik vagy megváltozik, azonnal forduljon orvoshoz.

Konzultáljon egészségügyi problémáival és családjával a Good Doctor 24 órás szolgálatán keresztül. Orvos partnereink készek megoldást nyújtani. Gyerünk, töltsd le a Jó Doktor alkalmazást itt!


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found