Dysphagia stroke-os betegeknél, gyógyítható-e ez a nyelési rendellenesség?

A nyelés egyszerű tevékenységnek tűnhet, de valójában meglehetősen bonyolult, mert az agynak, az idegeknek, az izmoknak és a nyelőcsőnek egyszerre kell együtt dolgoznia.

Különféle betegségek okozhatnak nyelési problémákat, az egyik leggyakoribb a dysphagia (nyelési zavar) a stroke-os betegeknél.

Olvassa el még: 5 tény a CT-ről a PACS-szel, a stroke kezelésére szolgáló legújabb technológiával

A dysphagia tünetei

A Mayo Clinic szerint a dysphagia azt jelenti, hogy több időre és erőfeszítésre van szüksége ahhoz, hogy az ételt és a folyadékot a szájából a gyomrába mozgassa.

Vannak, akik dysphagiát tapasztalnak, és nem veszik észre, ezért a betegséget nem diagnosztizálják, és túl későn kezelik. Ezért fontos ismerni a dysphagia tüneteit:

  1. Fulladás evés közben
  2. Lenyeléskor köhögés vagy fulladás
  3. nyálas
  4. Élelmiszer vagy gyomorsav visszakerül a torkába
  5. Ismétlődő gyomorfájás
  6. Rekedtség
  7. A torokban, mellkasban vagy a szegycsont mögött elakadt étel érzése
  8. Megmagyarázhatatlan fogyás
  9. Élelmiszer visszahozása (regurgitáció)
  10. Nehézség az étel szabályozásában a szájban
  11. A nyelési folyamat elindításának nehézségei
  12. Ismétlődő tüdőgyulladás
  13. A nyál szabályozásának képtelensége a szájban.

Dysphagia stroke betegeknél

Ha ez csak alkalmanként fordul elő, akkor valószínűleg nem kell túl sokat aggódnia miatta. Ezt az állapotot általában a túl gyors evés vagy az étel nem megfelelő rágása okozza.

A tartós dysphagia azonban komoly kezelést igénylő egészségügyi állapotot jelezhet, beleértve a stroke-ot is.

Az NCBI jelentése szerint 100 agyi érkatasztrófát tapasztaló beteg 50-60 százalékánál jelentkeznek dysphagia tünetei. A fennmaradó részekről ismert, hogy aspirációra vagy eszméletvesztésre utalnak. Ez a két tünet a stroke leggyakoribb korai stádiumú tünete.

Hogyan okoz a stroke dysphagiát?

A nyelésnek 3 fajtája van, az első az akaratlan nyelés, amely körülbelül percenként fordul elő, a második a reflexszerű nyelés, amelyet egy hirtelen inger vált ki, például a táplálék garatba történő akaratlan cseppje, a harmadik pedig enni.

Amikor a nyelést tudatosan váltják ki, és az akarattal jár, az agynak számos területe aktiválódik. Ez nem történik meg, ha valakinek szélütése van.

A stroke-os betegeknél általában 1 vagy több agyterület károsodik, amelynek nyelés közben aktívnak kell lennie. Ez megzavarja a személy nyelési képességét.

A dysphagia tünetei akkor is előfordulhatnak, ha a stroke megtámadja az agytörzset, vagy vérzést okoz ezen a területen. Végül az idegek vagy izmok károsodása a deglutitív tengely mentén szintén dysphagiát okozhat.

A dysphagia kezelése

Íme néhány módszer a nyelési rendellenességek vagy a dysphagia kezelésére, amelyek a rendellenesség típusa szerint különböztethetők meg.

1. Oropharyngealis dysphagia (nagy dysphagia) kezelése

Ezt általában az idegrendszer rendellenességei okozzák, mint például a Parkinson-kór és a stroke. Általában a következő kezelési módszereket alkalmazzák:

Nyelési terápia

Ezt logopédussal és nyelvi terapeutával végezzük. Az egyén megtanulja a helyes nyelés új módját. A gyakorlatok javítják az izmokat és reagálásukat.

Diéta

Adjon néhány ételt és folyadékot, vagy ezek kombinációját, amelyek könnyebben lenyelhetők.

Etetés csövön keresztül

Ha a betegeknél fennáll a tüdőgyulladás, az alultápláltság vagy a kiszáradás veszélye, előfordulhat, hogy orrszondán (nazogasztrikus szondán) vagy PEG-en (percutan endoszkópos gastrosztómián) keresztül kell táplálni őket.

A PEG csövet műtéti úton közvetlenül a hasba ültetik be, és egy kis bemetszésen keresztül a hasüregbe.

Nyelőcső-dysphagia (alacsony dysphagia) kezelése

Általában műtétre van szükség a nyelőcső dysphagia kezelésére. További részletekért tekintse meg a következő magyarázatot:

  1. Tágulás, ha a nyelőcsövet ki kell tágítani (pl. szűkület miatt), akkor egy kis ballont lehet behelyezni, majd felfújni (majd eltávolítani).
  2. Botulinum toxin (Botox) – általában a nyelőcső merevvé váló izmainak bénítására szolgál (achalasia).
  3. Ha a dysphagiát rák okozza, a beteget onkológushoz küldik kezelésre, és szükség lehet a daganat műtéti eltávolítására.

Megoldódhat-e spontán a dysphagia?

Ismeretes, hogy bizonyos dysphagia állapotok idővel spontán javulnak. Ez vonatkozik a stroke okozta dysphagia eseteire is.

Ha azonban a rendszert, különösen azokat, amelyek a harántcsíkolt izmokat érintik, nem használják, a nyelésre használt szervek elgyengülnek, és növekedésük leáll.

Bár a nyelési képesség terápia nélkül visszatérhet, a nyelőizmok fokozatosan gyengébbek lesznek ebben a várakozási időszakban. Ezért az orvosok nem halogathatják a kezelést abban a reményben, hogy ez a rendellenesség magától meggyógyul.

A nyelési terápia nagyon fontos a dysphagiás betegek kezelésében, mert a nyelőizmokat karban kell tartani a megfelelő működés érdekében.

Konzultáljon egészségügyi problémáival és családjával a Good Doctoron keresztül, a hét minden napján, 24 órában. Orvos partnereink készek megoldást nyújtani. Gyerünk, töltse le a Jó Doktor alkalmazást innen!


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found