Mumpsz-betegség: Vigyázz, amikor a pajzsmirigy megnagyobbodik
Bár a golyva nem feltétlenül fájdalmas, egy elég nagy golyva köhögést, nyelési vagy légzési nehézséget is okozhat, és zavarhatja a megjelenést.
A „golyva” kifejezés a pajzsmirigy kóros megnagyobbodására, vagy olyan állapotra utal, amelyben a pajzsmirigy megnagyobbodik.
Bár ártalmatlannak tartják, a golyva kisebb-nagyobb duzzanatot is okoz, még a torkot is összeszoríthatja, légzési problémákat okozhat, és a megjelenést is zavarhatja. Na gyere, lásd alább a további vitát!
Mi az a golyva?
A golyva olyan állapot, amelyben a pajzsmirigy megnagyobbodik.
A pajzsmirigy a torok elején található, és felelős a növekedést szabályozó hormonok és az anyagcsere termeléséért és kiválasztásáért.
A golyva tünetei
A duzzanattól eltekintve sok golyvában szenvedő embernek egyáltalán nincsenek tünetei vagy jelei. A duzzanat mértéke és a golyva tüneteinek súlyossága egyénenként eltérő lehet.
A duzzanat mellett a gyakori tünetek a következők:
- Torokszorulás, köhögés és rekedtség
- Nyelési nehézség
- Súlyosabb esetekben nehéz lélegezni, valamint magas hangváltozások is előfordulhatnak
Más tünetek is lehetnek a golyva kiváltó okai, bár nem maga a golyva. Például a pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreosis) olyan tüneteket okozhat, mint:
- Ideges
- Szívverés
- Hiperaktív
- Izzadjon többet
- Hő-túlérzékenység
- Fáradtság
- Az étvágy megnő
- Hajhullás
- Fogyás
Azokban az esetekben, amikor a golyva a pajzsmirigy alulműködésének eredménye, azaz a pajzsmirigy alulműködése, olyan tüneteket okozhat, mint:
- Nem bírja a hideget
- Székrekedés
- Gyakran elfelejteni
- A személyiség megváltozik
- Hajhullás
- Súlygyarapodás
A golyva diagnózisa
Kezelőorvosa általában ellenőrizni fogja a nyaki duzzanatot. Az orvos számos diagnosztikai vizsgálatot is javasol, amelyek a következőket tartalmazzák:
vérvizsgálat
A vérvizsgálatok kimutathatják a hormonszint változásait, és fokozhatják az antitestek termelését, amelyek fertőzésre vagy sérülésre, illetve túlműködő immunrendszerre válaszul képződnek.
Pajzsmirigy vizsgálat (pajzsmirigy vizsgálat)
Ezt a pajzsmirigy-vizsgálatot általában akkor végzik, ha a pajzsmirigy szintje megemelkedett. Ez a vizsgálat megmutatja a golyva méretét és állapotát, valamint a pajzsmirigy egy részének vagy egészének túlműködését.
Ultrahang (USG)
Az ultrahang képeket készít a nyakról, a golyva méretéről és arról, hogy van-e ilyen csomók (góc). Idővel az ultrahang is nyomon követheti a csomó és a golyva változásait.
Biopszia
A biopszia egy olyan eljárás, amely magában foglalja egy kis minta vételét a pajzsmirigy csomójából, ha van ilyen. A mintát ezután vizsgálatra egy laboratóriumba küldik.
A golyva okai
Íme néhány oka a golyva kialakulásának:
Jódhiány
A golyva egyik leggyakoribb oka a jódhiány. Tehát a pajzsmirigy fő tevékenysége a jód koncentrálása a vérből pajzsmirigyhormonok előállításához. A mirigy nem tud elegendő pajzsmirigyhormont előállítani, ha nincs elég jódja.
Ezért jódhiány esetén egy személy hypothyreosisossá válhat. Ennek eredményeként az agyalapi mirigy (egy kis mirigy az agyban) érzékeli, hogy a pajzsmirigyhormon szintje túl alacsony, és jelet küld a pajzsmirigynek, amelyet pajzsmirigy-stimuláló hormonnak (TSH) neveznek.
Hashimoto thyreoiditis (Hashimoto pajzsmirigygyulladás)
A Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás is gyakori oka a golyva kialakulásának. Ez egy autoimmun állapot, amelyben a pajzsmirigyet a szervezet saját immunrendszere tönkreteszi.
Ha a mirigy károsodik, kevésbé képes megfelelő pajzsmirigyhormon-ellátást biztosítani.
Az agyalapi mirigy érzékeli a pajzsmirigyhormonok alacsony szintjét, és több TSH-t választ ki a pajzsmirigy stimulálására. Ez a stimuláció a pajzsmirigy növekedését okozza, ami golyva kialakulásához vezethet.
Graves-betegség
A golyva másik gyakori oka a Graves-kór. Ebben az esetben az ember immunrendszere fehérjét termel, amelyet pajzsmirigy-stimuláló immunglobulinnak (TSI) neveznek.
A TSH-hoz hasonlóan a TSI is stimulálja a pajzsmirigyet a golyva megnagyobbítására. Másrészt a TSI arra is serkenti a pajzsmirigyet, hogy túl sok pajzsmirigyhormont termeljen (hipertireózist okozva).
Mivel az agyalapi mirigy túl sok pajzsmirigyhormont érzékel, leállítja a TSH kiválasztását. A pajzsmirigy azonban tovább növekszik, és pajzsmirigyhormonokat termel, így a Graves-betegség golyvát és pajzsmirigy-túlműködést vált ki.
Multinoduláris golyva
A multinoduláris golyva a golyva másik gyakori oka. Azok közül, akiknél ez a rendellenesség általában egy vagy több csomó van a mirigyben, amelyek megnagyobbodott pajzsmirigyet okoznak.
A multinoduláris golyvában szenvedőknél egyeseknél egyetlen nagy góc van, másoknak több kis csomó van a mirigyen. Más golyvától eltérően az ilyen típusú multinoduláris golyva okait nem ismerik jól, és további kutatásokat igényel.
A golyva gyakori okai mellett számos más, kevésbé gyakori ok is van. Ezek egy részét genetikai hibák okozzák, néhányuk a pajzsmirigy sérülésével vagy fertőzésével, daganatokkal (jóindulatú vagy rákos) kapcsolatos.
A golyva típusai
Felhívjuk figyelmét, hogy mivel számos kiváltó tényezője van, a golyva többféle típusa is létezik, amelyek a következők:
Kolloid golyva (endémiás)
A kolloid golyva a pajzsmirigyhormon-termeléshez nélkülözhetetlen jódhiányból alakul ki. Azok, akik ilyen típusú golyvában szenvednek, olyan területen élhetnek, ahol gyakran kevés a jód.
golyva nem mérgező (szórványos)
A golyva okai nem mérgező vagy a nem toxicitás általában nem ismert, bár ezt olyan gyógyszerek okozhatják, mint a lítium.
A lítiumot betegségek kezelésére használják hangulat mint például a bipoláris zavar. Ez a fajta golyva jóindulatú, nem befolyásolja a pajzsmirigyhormon-termelést és az egészséges pajzsmirigyműködést.
Mérgező csomós vagy multinoduláris golyva
Ez a fajta golyva egy vagy több kis csomót képez, ahogy a golyva egyre nagyobb lesz. Ezek a csomók saját pajzsmirigyhormont termelnek, ami hyperthyreosisot okoz. Általában a szokásos golyva kiterjesztéseként alakul ki.
Kit fenyeget a golyva?
A golyva bárkit érinthet. A golyva néhány gyakori kockázati tényezője a következők:
- Az étrendi jód hiánya: Azok az emberek, akik olyan területeken élnek, ahol korlátozott a jódellátás, és akik nem férnek hozzá jód-kiegészítőkhöz, nagyobb a golyva kockázatának.
- Veszély a nők számára: A nők hajlamosabbak a pajzsmirigy-bántalmakra, nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk a golyva
- Kor: A golyva 40 éves kor után gyakoribb
- Kórtörténet: Az autoimmun betegség személyes vagy családi kórtörténete növelheti a kockázatát
- Terhesség és menopauza: A pajzsmirigy problémák is nagyobb valószínűséggel fordulnak elő terhesség és menopauza idején
- Bizonyos gyógyszerek: Egyes gyógyászati kezelések, köztük az amiodaron szívgyógyszer (paceron és mások) vagy a pszichiátriai lítium (lithobid és mások) szintén növelik a golyva kockázatát.
- Sugárterhelés: A kockázat akkor is nő, ha sugárkezelésben részesült a nyak vagy a mellkas területén, vagy esetleg nukleáris létesítményben, kísérletben vagy balesetben volt kitéve sugárzásnak.
Golyva kezelése
A golyva kezelése vagy kezelése valójában attól függ, hogy mekkora a pajzsmirigy növekedése, mik a tünetek, és mi okozza. Az itteni kezelések a következők:
Nincs speciális kezelés (ill éber várakozás)
Ha enyhe golyvája van, és ez nem zavarja, akkor orvosa úgy dönthet, hogy nincs szüksége kezelésre. A golyvát azonban gondosan figyelni kell az esetleges változások miatt.
Kábítószer
A levotiroxin (levothroid, synthroid) pajzsmirigyhormonpótló terápia. Gyakran írják fel, ha a golyva oka a pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis). Más gyógyszerek is felírhatók, ha a golyva oka a pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreosis).
Ezek a gyógyszerek közé tartozik a metimazol (tapazol) és a propiltiouracil. Orvosa aszpirint vagy kortikoszteroidot is felírhat, ha a golyvát gyulladás okozza.
Radioaktív jód kezelés
Ezt a kezelést pajzsmirigy-túlműködés esetén alkalmazzák, ami radioaktív jód szájon át történő bevételét jelenti. A jód a pajzsmirigybe kerül, és elpusztítja a pajzsmirigy sejtjeit, ami összehúzza a mirigyet.
A radioaktív jódkezelés után a betegeknek általában életük végéig pajzsmirigyhormon-pótló kezelésben kell részesülniük.
Művelet
Sebészeti beavatkozást végeznek a pajzsmirigy egészének vagy egy részének eltávolítására. Műtétre lehet szükség, ha a golyva nagy, és légzési és nyelési problémákat okoz.
Néha műtétet is alkalmaznak a csomó eltávolítására. Rák esetén műtétet kell végezni. Az eltávolított pajzsmirigyek számától függően előfordulhat, hogy a betegnek élete végéig pajzsmirigyhormon-pótló terápiát kell kapnia.
Golyva kezelése otthon
Számos életmódbeli és otthoni kezelés létezik a mumpsz ellen. Az egyik ilyen az elegendő jód fogyasztása. Annak érdekében, hogy elegendő jódot kapjon, használjon jódozott sót, vagy egyen tenger gyümölcseit vagy hínárt.
Ha a part közelében él, a helyben termesztett gyümölcsök és zöldségek is tartalmaznak jódot, például a tehéntej és a joghurt.
Mindenkinek körülbelül 150 mikrogramm jódra van szüksége egy nap. A megfelelő mennyiségű jód különösen fontos a terhes és szoptató nők, valamint a csecsemők és a gyermekek számára.
Konzultáljon egészségügyi problémáival és családjával a Good Doctor 24 órás szolgálatán keresztül. Orvos partnereink készek megoldást nyújtani. Gyerünk, töltsd le a Jó Doktor alkalmazást itt!