Mumpsz-betegség: Vigyázz, amikor a pajzsmirigy megnagyobbodik

Bár a golyva nem feltétlenül fájdalmas, egy elég nagy golyva köhögést, nyelési vagy légzési nehézséget is okozhat, és zavarhatja a megjelenést.

A „golyva” kifejezés a pajzsmirigy kóros megnagyobbodására, vagy olyan állapotra utal, amelyben a pajzsmirigy megnagyobbodik.

Bár ártalmatlannak tartják, a golyva kisebb-nagyobb duzzanatot is okoz, még a torkot is összeszoríthatja, légzési problémákat okozhat, és a megjelenést is zavarhatja. Na gyere, lásd alább a további vitát!

Mi az a golyva?

A golyva olyan állapot, amelyben a pajzsmirigy megnagyobbodik.

A pajzsmirigy a torok elején található, és felelős a növekedést szabályozó hormonok és az anyagcsere termeléséért és kiválasztásáért.

A golyva tünetei

A duzzanattól eltekintve sok golyvában szenvedő embernek egyáltalán nincsenek tünetei vagy jelei. A duzzanat mértéke és a golyva tüneteinek súlyossága egyénenként eltérő lehet.

A duzzanat mellett a gyakori tünetek a következők:

  • Torokszorulás, köhögés és rekedtség
  • Nyelési nehézség
  • Súlyosabb esetekben nehéz lélegezni, valamint magas hangváltozások is előfordulhatnak

Más tünetek is lehetnek a golyva kiváltó okai, bár nem maga a golyva. Például a pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreosis) olyan tüneteket okozhat, mint:

  • Ideges
  • Szívverés
  • Hiperaktív
  • Izzadjon többet
  • Hő-túlérzékenység
  • Fáradtság
  • Az étvágy megnő
  • Hajhullás
  • Fogyás

Azokban az esetekben, amikor a golyva a pajzsmirigy alulműködésének eredménye, azaz a pajzsmirigy alulműködése, olyan tüneteket okozhat, mint:

  • Nem bírja a hideget
  • Székrekedés
  • Gyakran elfelejteni
  • A személyiség megváltozik
  • Hajhullás
  • Súlygyarapodás

A golyva diagnózisa

Kezelőorvosa általában ellenőrizni fogja a nyaki duzzanatot. Az orvos számos diagnosztikai vizsgálatot is javasol, amelyek a következőket tartalmazzák:

vérvizsgálat

A vérvizsgálatok kimutathatják a hormonszint változásait, és fokozhatják az antitestek termelését, amelyek fertőzésre vagy sérülésre, illetve túlműködő immunrendszerre válaszul képződnek.

Pajzsmirigy vizsgálat (pajzsmirigy vizsgálat)

Ezt a pajzsmirigy-vizsgálatot általában akkor végzik, ha a pajzsmirigy szintje megemelkedett. Ez a vizsgálat megmutatja a golyva méretét és állapotát, valamint a pajzsmirigy egy részének vagy egészének túlműködését.

Ultrahang (USG)

Az ultrahang képeket készít a nyakról, a golyva méretéről és arról, hogy van-e ilyen csomók (góc). Idővel az ultrahang is nyomon követheti a csomó és a golyva változásait.

Biopszia

A biopszia egy olyan eljárás, amely magában foglalja egy kis minta vételét a pajzsmirigy csomójából, ha van ilyen. A mintát ezután vizsgálatra egy laboratóriumba küldik.

A golyva okai

Íme néhány oka a golyva kialakulásának:

Jódhiány

A golyva egyik leggyakoribb oka a jódhiány. Tehát a pajzsmirigy fő tevékenysége a jód koncentrálása a vérből pajzsmirigyhormonok előállításához. A mirigy nem tud elegendő pajzsmirigyhormont előállítani, ha nincs elég jódja.

Ezért jódhiány esetén egy személy hypothyreosisossá válhat. Ennek eredményeként az agyalapi mirigy (egy kis mirigy az agyban) érzékeli, hogy a pajzsmirigyhormon szintje túl alacsony, és jelet küld a pajzsmirigynek, amelyet pajzsmirigy-stimuláló hormonnak (TSH) neveznek.

Hashimoto thyreoiditis (Hashimoto pajzsmirigygyulladás)

A Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás is gyakori oka a golyva kialakulásának. Ez egy autoimmun állapot, amelyben a pajzsmirigyet a szervezet saját immunrendszere tönkreteszi.

Ha a mirigy károsodik, kevésbé képes megfelelő pajzsmirigyhormon-ellátást biztosítani.

Az agyalapi mirigy érzékeli a pajzsmirigyhormonok alacsony szintjét, és több TSH-t választ ki a pajzsmirigy stimulálására. Ez a stimuláció a pajzsmirigy növekedését okozza, ami golyva kialakulásához vezethet.

Graves-betegség

A golyva másik gyakori oka a Graves-kór. Ebben az esetben az ember immunrendszere fehérjét termel, amelyet pajzsmirigy-stimuláló immunglobulinnak (TSI) neveznek.

A TSH-hoz hasonlóan a TSI is stimulálja a pajzsmirigyet a golyva megnagyobbítására. Másrészt a TSI arra is serkenti a pajzsmirigyet, hogy túl sok pajzsmirigyhormont termeljen (hipertireózist okozva).

Mivel az agyalapi mirigy túl sok pajzsmirigyhormont érzékel, leállítja a TSH kiválasztását. A pajzsmirigy azonban tovább növekszik, és pajzsmirigyhormonokat termel, így a Graves-betegség golyvát és pajzsmirigy-túlműködést vált ki.

Multinoduláris golyva

A multinoduláris golyva a golyva másik gyakori oka. Azok közül, akiknél ez a rendellenesség általában egy vagy több csomó van a mirigyben, amelyek megnagyobbodott pajzsmirigyet okoznak.

A multinoduláris golyvában szenvedőknél egyeseknél egyetlen nagy góc van, másoknak több kis csomó van a mirigyen. Más golyvától eltérően az ilyen típusú multinoduláris golyva okait nem ismerik jól, és további kutatásokat igényel.

A golyva gyakori okai mellett számos más, kevésbé gyakori ok is van. Ezek egy részét genetikai hibák okozzák, néhányuk a pajzsmirigy sérülésével vagy fertőzésével, daganatokkal (jóindulatú vagy rákos) kapcsolatos.

A golyva típusai

Felhívjuk figyelmét, hogy mivel számos kiváltó tényezője van, a golyva többféle típusa is létezik, amelyek a következők:

Kolloid golyva (endémiás)

A kolloid golyva a pajzsmirigyhormon-termeléshez nélkülözhetetlen jódhiányból alakul ki. Azok, akik ilyen típusú golyvában szenvednek, olyan területen élhetnek, ahol gyakran kevés a jód.

golyva nem mérgező (szórványos)

A golyva okai nem mérgező vagy a nem toxicitás általában nem ismert, bár ezt olyan gyógyszerek okozhatják, mint a lítium.

A lítiumot betegségek kezelésére használják hangulat mint például a bipoláris zavar. Ez a fajta golyva jóindulatú, nem befolyásolja a pajzsmirigyhormon-termelést és az egészséges pajzsmirigyműködést.

Mérgező csomós vagy multinoduláris golyva

Ez a fajta golyva egy vagy több kis csomót képez, ahogy a golyva egyre nagyobb lesz. Ezek a csomók saját pajzsmirigyhormont termelnek, ami hyperthyreosisot okoz. Általában a szokásos golyva kiterjesztéseként alakul ki.

Kit fenyeget a golyva?

A golyva bárkit érinthet. A golyva néhány gyakori kockázati tényezője a következők:

  • Az étrendi jód hiánya: Azok az emberek, akik olyan területeken élnek, ahol korlátozott a jódellátás, és akik nem férnek hozzá jód-kiegészítőkhöz, nagyobb a golyva kockázatának.
  • Veszély a nők számára: A nők hajlamosabbak a pajzsmirigy-bántalmakra, nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk a golyva
  • Kor: A golyva 40 éves kor után gyakoribb
  • Kórtörténet: Az autoimmun betegség személyes vagy családi kórtörténete növelheti a kockázatát
  • Terhesség és menopauza: A pajzsmirigy problémák is nagyobb valószínűséggel fordulnak elő terhesség és menopauza idején
  • Bizonyos gyógyszerek: Egyes gyógyászati ​​kezelések, köztük az amiodaron szívgyógyszer (paceron és mások) vagy a pszichiátriai lítium (lithobid és mások) szintén növelik a golyva kockázatát.
  • Sugárterhelés: A kockázat akkor is nő, ha sugárkezelésben részesült a nyak vagy a mellkas területén, vagy esetleg nukleáris létesítményben, kísérletben vagy balesetben volt kitéve sugárzásnak.

Golyva kezelése

A golyva kezelése vagy kezelése valójában attól függ, hogy mekkora a pajzsmirigy növekedése, mik a tünetek, és mi okozza. Az itteni kezelések a következők:

Nincs speciális kezelés (ill éber várakozás)

Ha enyhe golyvája van, és ez nem zavarja, akkor orvosa úgy dönthet, hogy nincs szüksége kezelésre. A golyvát azonban gondosan figyelni kell az esetleges változások miatt.

Kábítószer

A levotiroxin (levothroid, synthroid) pajzsmirigyhormonpótló terápia. Gyakran írják fel, ha a golyva oka a pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis). Más gyógyszerek is felírhatók, ha a golyva oka a pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreosis).

Ezek a gyógyszerek közé tartozik a metimazol (tapazol) és a propiltiouracil. Orvosa aszpirint vagy kortikoszteroidot is felírhat, ha a golyvát gyulladás okozza.

Radioaktív jód kezelés

Ezt a kezelést pajzsmirigy-túlműködés esetén alkalmazzák, ami radioaktív jód szájon át történő bevételét jelenti. A jód a pajzsmirigybe kerül, és elpusztítja a pajzsmirigy sejtjeit, ami összehúzza a mirigyet.

A radioaktív jódkezelés után a betegeknek általában életük végéig pajzsmirigyhormon-pótló kezelésben kell részesülniük.

Művelet

Sebészeti beavatkozást végeznek a pajzsmirigy egészének vagy egy részének eltávolítására. Műtétre lehet szükség, ha a golyva nagy, és légzési és nyelési problémákat okoz.

Néha műtétet is alkalmaznak a csomó eltávolítására. Rák esetén műtétet kell végezni. Az eltávolított pajzsmirigyek számától függően előfordulhat, hogy a betegnek élete végéig pajzsmirigyhormon-pótló terápiát kell kapnia.

Golyva kezelése otthon

Számos életmódbeli és otthoni kezelés létezik a mumpsz ellen. Az egyik ilyen az elegendő jód fogyasztása. Annak érdekében, hogy elegendő jódot kapjon, használjon jódozott sót, vagy egyen tenger gyümölcseit vagy hínárt.

Ha a part közelében él, a helyben termesztett gyümölcsök és zöldségek is tartalmaznak jódot, például a tehéntej és a joghurt.

Mindenkinek körülbelül 150 mikrogramm jódra van szüksége egy nap. A megfelelő mennyiségű jód különösen fontos a terhes és szoptató nők, valamint a csecsemők és a gyermekek számára.

Konzultáljon egészségügyi problémáival és családjával a Good Doctor 24 órás szolgálatán keresztül. Orvos partnereink készek megoldást nyújtani. Gyerünk, töltsd le a Jó Doktor alkalmazást itt!


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found