hunterpage.net

Borderline személyiségzavar egy egészségügyi rendellenesség, amelyet még mindig ritkán ismernek Indonéziában. Egyesek úgy is megtapasztalhatják a tüneteket, hogy nem tudták, hogy betegek.

Akkor mi az borderline személyiségzavar, tünetek, okok, és hogyan lehet legyőzni őket? Gyerünk, nézze meg a következő véleményeket.

Meghatározásborderline személyiségzavar

BPD ill Borderline személyiségzavar egy mentális rendellenesség, amely befolyásolja, hogyan látja magát és másokat.

A BPD-ben szenvedőknek gyakran nehézséget okoz az énkép leírása, nehézségeik vannak az érzelmek és viselkedés kezelésében, valamint az instabil kapcsolati mintákban.

Ez az állapot impulzív hozzáállást okoz a szenvedőben. A BPD-ben szenvedők gyakran haragot, depressziót, szorongást tapasztalnak, és ez óráktól napokig tarthat.

Ez a mentális zavar általában felnőttkorban jelenik meg. Az állapot az életkorral javulhat.

Jel borderline személyiségzavar

A BPD-ben szenvedők gyakran tapasztalnak szélsőséges hangulati ingadozásokat. Ez az állapot befolyásolja, hogy a szenvedők hogyan látják magukat, hogyan viszonyulnak másokhoz, és hogyan viselkednek.

A BPD-s emberek hajlamosak túlzásba vinni a dolgokat, mindent jónak vagy rossznak lehet megítélni. Másokról alkotott véleményük is ilyen gyorsan megváltozhat.

Az a személy, akit ma barátnak tekintünk, másnap ellenségnek számíthat. Ez az állapot negatív hatással van a társadalmi kapcsolatok mintázatára.

A beteg tünetei borderline személyiségzavar

Jelentve innen Súgó útmutató9 tünet van, amelyek gyakran jelentkeznek BPD-ben szenvedő betegeknél. Íme a magyarázat

1. Félelem attól, hogy lemaradnak

A BPD-ben szenvedők gyakran félnek attól, hogy kiközösítik vagy elhagyják őket. Még ez is megtörténhet egyszerű esetekben.

Például amikor a szülők vagy a családtagok hirtelen későn jönnek haza. Ez az állapot pánikot válthat ki a BPD-ben szenvedő emberekben, és védelmező hozzáálláshoz vezethet.

Ilyen például a szoros tartás, ölelés, mások hollétének nyomon követése, hogy valaki ne hagyja el az oldalát.

2. Instabil kapcsolati mintája legyen

A BPD-s embereknek általában nincs elég hosszú romantikus kapcsolatuk. Ennek az az oka, hogy a mások megítélésében bekövetkezett változások gyorsan változnak.

Ez a romantikus kapcsolatok mellett a baráti és családi kapcsolatokra is vonatkozik. A BPD-ben szenvedő emberek nagyon szeretőből nagyon gyűlölködővé válhatnak.

3. Tisztázatlan énkép

A BPD-ben szenvedők gyakran tapasztalnak változásokat az énképükben. Kezdve attól, hogy nagyon magabiztosnak érzi magát, majd önutálattá válik, egészen addig, hogy látja, hogy gonosz.

A szenvedők gyakran úgy érzik, hogy nem tudják, kik ők, és mit szeretnének csinálni az életben. Ennek eredményeként könnyen válthatnak munkahelyet, barátokat, szeretőket, sőt vallást és szexuális irányultságukat is.

4. Impulzivitás és önsértés

A BPD-ben szenvedő emberek gyakran impulzívak, és olyan cselekedeteket hajtanak végre, amelyek magukra nézve veszélyesek. Ilyen például a mohó evés, alkohol- és drogfogyasztás, figyelmetlenség, vásárlás közben megőrülni stb.

Amikor ezt teszik, a BPD-ben szenvedők elégedettek, de valójában ez rossz hatással van rájuk és a körülöttük lévőkre.

5. Bántsd magad

A BPD-ben szenvedők egyik gyakori tünete az önsérülés. Mintha fájna a keze vágó, egészen az öngyilkosság gondolatáig.

6. Hangulatingadozás szélső

A BPD-ben szenvedők hangulata nagyon instabil, és gyorsan változhat. A BPD-s emberek nagyon boldogok lehetnek, majd szomorúsággá válhatnak csak a körülöttük lévő apróságok miatt.

Ezek a tünetek azonban különböznek a bipoláris mentális zavaroktól, amelyek általában hosszú ideig tartanak. Mivel hangulatingadozás általában csak néhány percig vagy óráig tart.

7. Üresség érzése

A BPD-ben szenvedők gyakran úgy érzik, hogy szívükben vagy testükben egy üres üreg van. Még ez is azt az érzést keltheti, hogy „nem léteznek”.

Ennek az űrnek a kitöltésére sok mindent megtehetnek. Ilyen például az evés, a drogozás és mások. De semmi sem tudja igazán betölteni az üresség érzését.

8. Az érzelmek kirobbannak

A BPD-s betegek gyakran robbanékony érzelmek és ingerlékenység tüneteit is mutatják. Amikor az érzelmek feltámadnak, általában nehezen tudják kontrollálni magukat.

Kiabálástól, holmi dobálástól, káromkodástól kezdve minden fékezhetetlenül történt. Ez a harag nem mindig másokra irányul, hanem önmagára is dühös lehet.

9. Nehéz elhinni és érezni a disszociációt

A BPD-ben szenvedők is mindig gyanakodnak a körülöttük lévő emberek indítékaira, ennek eredményeként nehezen fogják elhinni. Amikor a stressz fokozódik, a BPD-ben szenvedők disszociációt is tapasztalhatnak.

Olyan állapot, amelyben úgy érzik, hogy elszakadtak a valóságtól vagy a való világtól, a testen kívülről látják magukat, vagy öntudatlannak érzik magukat.

Nem minden BPD-s ember mutatja ezt a 9 tünetet. Minden az egyes feltételektől függ. Némelyiken keveset, másokon minden tünet látható.

Rizikó faktorok borderline személyiségzavar

Ok borderline személyiségzavar önmagában nem egyértelmű. Sok esetben azonban összefüggés van a genetika és a környezeti tényezők között.

A gyermekkori trauma felnőttkori BPD kialakulását is okozhatja. A következő tényezők növelhetik a BPD kialakulásának kockázatát:

1. Genetika

Valójában nincs olyan gén, amely közvetlen hatást gyakorolna a BPD-re.

A kutatások azonban azt mutatják, hogy annak, akinek a családjában már szerepel BPD, nagyobb a kockázata ennek a mentális rendellenességnek.

2. Környezeti tényezők

Sok esetben a BPD-ben szenvedők azt állítják, hogy gyermekkorukban különféle traumatikus eseményeket éltek át környezetükben.

Kezdve a szexuális zaklatástól, a környezetből való kiközösítéstől, a zaklatás áldozataitól és másoktól. Ezek a traumás állapotok növelik a BPD felnőttkori kialakulásának kockázatát.

3. Agyműködés

A BPD-s emberek agyában strukturális és funkcionális változásokat találtak az érzelmek kontrollálásáért felelős területeken.

Nem világos azonban, hogy ezek a változások a BPD-ben szenvedők előtt következnek-e be. Vagy a BPD miatt történt.

Diagnózis borderline személyiségzavar

Nincsenek laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálatok, amelyek segíthetnének ennek a mentális rendellenességnek a diagnosztizálásában. Az NCBI jelentése szerint általában az orvosok állítanak fel diagnózist borderline személyiségzavar a serdülőkor vagy a korai felnőttkor óta jelentkező tüneteket vizsgálva.

Ez nagyon bonyolult, mivel a vizsgált tünetek az élet különböző területeit lefedhetik. Ennek ellenére számos strukturált és félig strukturált interjú segíthet a betegség diagnózisában.

De ne feledje, hogy a kérdezőbiztos előzetesen speciális képzésben részesült. Egyelőre a diagnosztikai interjút továbbra is úgy értékelik aranystandard más néven validált eszköz a diagnosztizáláshoz borderline személyiségzavar.

Ez az eljárás általában 30-60 percet vesz igénybe, és több kérdőívből áll. A betegek megkérdezésekor a feltárandó tünetek köre 4, nevezetesen: hatékonyság, interperszonális funkció, impulzuskontroll és kognitív.

Típusok borderline személyiségzavar teszt

A megfelelő és alapos diagnózis érdekében, a kapcsolódó egészségügyi dolgozók általában többféle munkát végeznek borderline személyiségzavar teszt a következő:

1. Diagnosztikai interjú a borderline személyiségzavar — Átdolgozva

A borderline (DIB) átdolgozott diagnosztikai interjúja egy félig strukturált interjú, amely felméri a tüneteket és jeleket. borderline személyiségzavar.

Az elmúlt két év során tapasztalt viselkedéseken és érzéseken alapul. Ez a teszt körülbelül 30-60 percet vesz igénybe.

2. Strukturált klinikai interjú

A strukturált klinikai interjú az Amerikai Pszichiátriai Társaság hivatalos interjúi irányelveit követi. A klinikák általában közvetlenül tesznek fel kérdéseket a Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (DSM-5) kritériumaival kapcsolatban. borderline személyiségzavarteszt.

Ez egy szabványos kézikönyv a mentális zavarok meghatározásához és osztályozásához mind a diagnózis, mind a kezelés, mind a kutatás számára.

3. Mclean skrining szűrőműszer

McLean Screening Instruments for borderline személyiségzavarteszt egy 10 tételből álló kérdőív. Általában szűrésre használják borderline személyiségzavar.

4. Kérdőív borderline személyiségzavarteszt

Ez egy hosszabb kérdőív, amely 80 igaz/hamis kérdést tartalmaz, és a tünetek felmérésére szolgál borderline személyiségzavar.

5. Nemzetközi személyiségzavar vizsgálati kérdőív

Ez az eszköz egy 77 tételes önbeszámoló kérdőívből áll, amelyet a személyiségzavarok felmérésére használnak. A kérdőívnek van egy alszaka, amelyet kifejezetten a diagnosztikai kritériumok értékelésére terveztek borderline személyiségzavar.

6. Kérdőív hangulatzavarokhoz

Ez egy önbeszámoló kérdőív, amelyet a rendellenességek diagnosztizálására használnak hangulat. Ez azonban nem a leghatékonyabb eszköz a diagnózishoz borderline személyiségzavar mert tévesnek bizonyult a rendellenesség diagnosztizálása.

Teszt hatékonysága

A hivatalos diagnózishoz borderline személyiségzavar, képzett mentális egészségügyi szolgáltató, például pszichiáter vagy pszichológus értékelése szükséges.

Ezt interjúk, orvosi vizsgálatok és esetleg diagnosztikai eszközök segítségével teszik meg. Az önállóan kitöltött kérdőíveket ritkábban használják klinikai körülmények között.

A betegek kezelése borderline személyiségzavar

A betegek kezelése borderline személyiségzavar többféle terápiás módszerrel történik. Íme néhány kezelés, amelyet általában a BPD-s betegeknél alkalmaznak:

1. Pszichoterápia

Ez a módszer a BPD-s betegek kezelésének kezdeti terápiája. A betegeket általában személyes tanácsadásra hívják meg a terapeutával, ez lehet csoportos megbeszélések formájában is.

Ennek a terápiának az egyik kulcsa a páciensnek a terapeutába vetett bizalma. Általában 2 pszichoterápiás módszer létezik.

• Dialektikus viselkedésterápia (DBT). A dialektikus viselkedésterápia célja, hogy segítse a betegeket az érzelmek kontrollálásában, az önkárosítás csökkentésében és a kapcsolati minták javításában.
• Kognitív viselkedésterápia (CBT). A kognitív viselkedésterápia segít a változásban gondolkodásmód és türelmes hiedelmek, amelyek gyakran félreértik magukat és másokat. Ez a módszer segíthet a betegeknek csökkenteni hangulatingadozás és szorongásos tünetek, valamint az öngyilkossági gondolatok csökkenése.

2. Bizonyos gyógyszerek fogyasztása

Jelenleg nincs specifikus gyógyszer a BPD-ben szenvedők számára. Ez a módszer nem is a fő választás saját előnyei miatt, amelyek nem bizonyítottak túlságosan.

Azonban többféle gyógyszer létezik, amelyek elnyomhatják a tüneteket a BPD-s betegekben. Mint a gyógyszer hangulatstabilizátor és antidepresszánsok, amelyek segíthetnek megváltoztatni a hangulatot.

A gyógyszerek fogyasztása személyenként eltérő mellékhatásokat okozhat. Ezért ezt a módszert orvosnak vagy terapeutának kell felírnia.

Konzultáljon egészségügyi problémáival és családjával a Good Doctor 24 órás szolgálatán keresztül. Orvos partnereink készek megoldást nyújtani. Gyerünk, töltsd le a Jó Doktor alkalmazást itt!