Szívelégtelenség: amikor a szervek nem képesek vért pumpálni a szervezetben

Szívelégtelenség bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban időseknél fordul elő. Általában nem gyógyítható, de a tünetek gyakran évekig kontrollálhatók.

Ha többet szeretne megtudni a szívelégtelenség okairól, tüneteiről és kezeléséről, tekintse meg a következő áttekintéseket:

Mi a szívelégtelenség?

A szívelégtelenség olyan állapot, amikor a szívizom nem képes megfelelően pumpálni a vért. Ez különböző okok miatt fordul elő, a vér lassabban halad át a szíven és a testen, és megnő a nyomás a szívben.

Ennek eredményeként a szív nem tud elegendő oxigént és tápanyagot pumpálni ahhoz, hogy kielégítse a szervezet szükségleteit. A szív kamrái reagálhatnak kamrájuk nyújtásával, hogy több vért pumpálhassanak.

Ez az állapot a szívet megduzzad és a normálisnál nagyobbra teszi. Ez segít fenntartani a vér mozgását, de a szívizom falai végül meggyengülhetnek, és képtelenek lesznek olyan hatékonyan pumpálni, mint általában.

Ennek eredményeként a vesék úgy reagálhatnak, hogy a szervezetben megtartják a folyadékot (víz) és a sót. Ha folyadék halmozódik fel a karokban, lábakban, bokákban, lábfejekben, tüdőben vagy más szervekben, a test eltömődik, és pangásos szívelégtelenség lép fel.

A szívelégtelenség típusai

Szív részek. Fotó forrása: //www.mayoclinic.org/

Mint tudjuk, a szívnek 4 kamrája van, amelyeknek feladataik vannak. A szívelégtelenség előfordulása egy kamrában különböző tüneteket okozhat.

Íme a szívelégtelenség 4 típusa, amelyet tudnia kell:

  • Bal oldali szívelégtelenség: A folyadék visszajuthat a tüdőbe, légszomjat okozva
  • Jobb oldali szívelégtelenség: A folyadék visszajuthat a hasba a talpig, duzzanatot okozva
  • Szisztolés szívelégtelenség: A bal kamra nem tud erősen összehúzódni, ami pumpálási problémát jelez
  • Diasztolés szívelégtelenség: A bal kamra nem tud ellazulni vagy teljesen megtelni, ami véráramlási problémát jelez.

A szívelégtelenség okai

A szívelégtelenséget számos olyan állapot okozza, amely károsítja a szívizmot. Ezen állapotok némelyike ​​már létezhet a szervezetében anélkül, hogy tudná.

Íme néhány olyan állapot, amely károsíthatja vagy gyengítheti a szívet, és szívelégtelenséghez vezethet:

1. Magas vérnyomás

Ha valakinek magas a vérnyomása, a szív keményebben dolgozik, hogy vért pumpáljon és keringessen a szervezetben. Idővel a túl kemény munka miatt a szívizom gyengül.

2. Koszorúér-betegség

A koszorúér-betegség az egyik leggyakoribb szívbetegség és a szívelégtelenség leggyakoribb oka.

Ezt a betegséget a zsírlerakódások (plakk) felhalmozódása okozza az artériákban. Ez a plakk csökkenti a véráramlást, és szívrohamhoz vezethet.

3. Szívbillentyű zavarok

A szívbillentyűk azon dolgoznak, hogy a vér a megfelelő úton áramoljon. Ha a szívbillentyűk születési rendellenességek vagy más betegségek miatt károsodnak, a szív keményebben kénytelen dolgozni. Idővel a szívizom ereje gyengül.

4. A szívizom károsodása (kardiomiopátia)

A kardiomiopátiát számos tényező okozhatja. Kezdve a betegségekkel, fertőzésekkel, alkoholfogyasztással, kábítószerrel való visszaélésekkel és a kezelés, például a kemoterápia hatásaival. Emellett a szívizom károsodását genetikai tényezők is befolyásolhatják.

5. Szívizomgyulladás

A szívizomgyulladás a szívizom gyulladásos betegsége. Ezt az állapotot leggyakrabban vírusok okozzák, beleértve a COVID-19-et is, és bal oldali szívelégtelenséget okozhat.

6. Születéstől származó szívhibák (veleszületett szívhibák)

A szívhibákkal született babák kamrái és szelepei általában nem alakultak ki megfelelően. Emiatt más részek keményebben dolgoznak a vér pumpálásában.

7. Rendellenes szívritmus (szívritmuszavar)

A rendellenes szívritmus miatt a szív túl gyorsan ver, és a szívnek többletmunkát kell végeznie. A lassú szívverés szívelégtelenséget is okozhat.

8. Egyéb betegségek

A fenti szívproblémák mellett más betegségek is okozhatnak szívelégtelenséget. Kezdve cukorbetegség, HIV, pajzsmirigy-túlműködés, pajzsmirigy alulműködés, vas felhalmozódáshemochromatosis), és a fehérje felhalmozódása (amiloidózis).

Akut szívelégtelenség akkor is előfordulhat, ha a szívizmot megtámadó vírus, súlyos fertőzés, allergiás reakció, vérrögök alakulnak ki a tüdőben, bizonyos gyógyszerek szedése vagy bármely olyan betegség, amely a szervezet általános egészségi állapotát befolyásolja.

A szívelégtelenség kockázati tényezői

Ha az alábbi tényezők közül néhány fennáll, fennáll a szívelégtelenség kialakulásának kockázata. Egyetlen kockázati tényező önmagában nem elég ahhoz, hogy szívelégtelenséget okozzon.

De ha 2 vagy több van belőlük, akkor legyen éberebb, mert megnőhet a szívelégtelenség kockázata. A következő tényezők okozhatják szívelégtelenség kialakulását:

  • Magas vérnyomás
  • A koszorúér-betegség
  • Szívroham
  • Cukorbetegség és cukorbetegség elleni gyógyszerek, például roziglitazon és pioglitazon szedése
  • Bizonyos gyógyszerek, például NSAID-ok, érzéstelenítők, antiaritmiás szerek, magas vérnyomás, rák, vér-, neurológiai, pszichiátriai, tüdő-, urológiai, gyulladásos és fertőzéses betegségek kezelésére használt gyógyszerek fogyasztása
  • Alvási apnoe
  • Veleszületett szívhibák
  • szívbillentyű-betegség
  • vírusos fertőzés
  • Alkohol fogyasztás
  • Dohánytermékek használata
  • Elhízottság
  • Szabálytalan szívverés

A szívelégtelenség jelei és tünetei

Vannak olyan tünetek, amelyek gyakoriak és ritkán fordulnak elő szívelégtelenségben szenvedőknél. Kezdjük az általános tünetekkel, beleértve:

  • Nehéz lélegezni. Ez az állapot tevékenység végzése után vagy nyugalomban fordulhat elő. Rosszabb érzést érezhet, ha lefekszik, és akár éjszaka is felébredhet, ha légszomjat érez, és levegőt kell vennie.
  • Fáradtság. Folyton fáradtnak érezheti magát, és a gyakorlatot nagyon fárasztónak találja
  • Duzzadt boka és lábfej. Ez az állapot folyadékgyülem vagy ödéma miatt fordulhat elő. A reggeli állapot nem lehet túl rossz, de idővel rosszabbodhat

A fenti általános tünetek mellett vannak olyan tünetek is, amelyek előfordulnak, de ritkán fordulnak elő. Néhány ilyen tünet:

  • Tartós köhögés, amely éjszaka rosszabb lehet
  • zihálás
  • Feldagadt
  • Étvágytalanság
  • Súlygyarapodás vagy -csökkenés
  • Zavar
  • Szédülés és ájulás
  • Gyors szívverés
  • Szívdobogás vagy szabálytalan ritmus

Néhány szívelégtelenségben szenvedő ember depressziós érzést és szorongásos zavart is tapasztalhat.

Szívelégtelenség szövődményei

A szívelégtelenség egyéb szövődményeket is okozhat az egészségében. Ez megtörténhet az októl, súlyosságtól, egészségi állapottól, életkortól és másoktól függően.

Íme néhány szövődmény, amely szívelégtelenség miatt fordulhat elő:

1. Veseelégtelenség vagy vesekárosodás

A szívelégtelenség csökkentheti a vesék véráramlását. Ha nem kezelik, ez az állapot végül veseelégtelenséghez vezethet. A szívelégtelenség okozta vesekárosodás esetén dialíziskezelésre lehet szükség.

2. Szívbillentyű problémák

A szívbillentyűk, amelyek biztosítják a vér megfelelő irányú áramlását a szíven keresztül, előfordulhat, hogy nem működnek megfelelően, ha a szív megnagyobbodott. Vagy ha szívelégtelenség miatt nagyon magas a nyomás a szívben.

3. Szívritmuszavarok

A szívritmuszavarok, más néven aritmiák, a szívelégtelenség lehetséges szövődményei lehetnek.

4. Májkárosodás

A szívelégtelenség folyadékfelhalmozódást okozhat, ami túl nagy nyomást gyakorol a májra.

Ez a folyadéktartalék hegesedéshez vezethet, ami megnehezíti a máj megfelelő működését.

Mikor kell orvost hívni?

Ha úgy érzi, hogy fennállnak a szívelégtelenség fenti kockázati tényezői és tünetei, azonnal forduljon orvoshoz.

Ezenkívül azonnal forduljon orvoshoz, ha az alábbi tünetek bármelyikét észleli:

  • Mellkasi fájdalom
  • Ájulás vagy akut fáradtság
  • Légszomjjal, mellkasi fájdalommal vagy ájulással társuló gyors vagy szabálytalan szívverés
  • Hirtelen légszomj és köhögés köhögés rózsaszín váladékkal

Hogyan lehet diagnosztizálni a szívelégtelenséget

Szíve egészségi állapotának biztosítása érdekében orvosa az alábbi módszerek egyikét vagy kombinációját teheti:

  • vérvizsgálat. A vérvizsgálatokat a vese és a pajzsmirigy működésének értékelésére, valamint a koleszterinszint és a vérszegénység jelenlétének vagy hiányának ellenőrzésére használják.
  • B típusú natriuretikus peptid (BNP) vérvizsgálat. A BNP egy olyan anyag, amely a szívből választódik ki a szívelégtelenség kialakulásakor vagy súlyosbodásakor fellépő vérnyomás-változásokra válaszul.
  • Mellkas röntgen. A mellkas röntgenfelvétele megmutatja a szív méretét és azt, hogy van-e folyadék felhalmozódása a szív és a tüdő körül.
  • Echokardiogram. Ultrahangos vizsgálatokat végeznek a szív mozgásának, szerkezetének és működésének kimutatására.
  • Elektrokardiogram (EKG vagy EKG). Az EKG rögzíti a szíven átáramló elektromos impulzusokat.
  • Szívkatéterezés. Ez az invazív eljárás segít meghatározni, hogy a koszorúér-betegség okozza-e a pangásos szívelégtelenséget.
  • Kidobási frakció (EF). Arra használják, hogy mérjék, mennyire pumpál a szíve minden egyes ütésnél, hogy megállapítsa, van-e szisztolés diszfunkció vagy szívelégtelenség bal kamrai funkcióval.
  • Stressz teszt. A nem invazív stressztesztek információt nyújtanak a lehetséges koszorúér-betegségről.
  • Állapotától függően más vizsgálatok is elvégezhetők.

Szívelégtelenség kezelése

Valójában a szívelégtelenség állapota nem állítható vissza a normál állapotba. A szívelégtelenség kezelésének fő célja a betegség szövődményeinek valószínűségének csökkentése, a tünetek csökkentése és az életminőség javítása.

Így csökkenthető a halálozás kockázata és a kórházi kezelés szükségessége. A trükk a páciens gyógyszereinek és életmódjának szigorú ellenőrzése, amelyhez az orvosok gondos figyelemmel kísérik a fizikai állapotot.

Az állapot előrehaladtával az orvosok fejlettebb kezelési lehetőségeket kínálnak. Az általánosan alkalmazott kezelések a következők:

  • Életmódbeli változások, beleértve az egészséges táplálkozást, a rendszeres testmozgást és a dohányzás abbahagyását
  • Bizonyos gyógyszerek fogyasztása
  • A mellkasba ültetett eszköz telepítése, ez az eszköz segíthet a szívritmus szabályozásában
  • Sebészet, például bypass műtét vagy szívátültetés

Továbbra is konzultálhat kezelőorvosával, hogy megállapítsa, melyik kezelés a megfelelő és a legjobb az Ön egészségi állapotának megfelelően.

A szívelégtelenség megelőzése

A szívelégtelenség megelőzésének kulcsa a kockázati tényezők csökkentése. Íme néhány életmódbeli változtatás, amelyek segítségével megelőzheti a szívelégtelenséget, többek között:

  • Ne dohányozz
  • Ne igyon alkoholt
  • Bizonyos állapotok szabályozása, például a magas vérnyomás és a cukorbetegség
  • Legyen fizikailag aktív
  • Egészséges ételt enni
  • Tartsa meg az egészséges testsúlyt
  • Csökkentse és kezelje a stresszt

Így teljes körű információ a szívelégtelenségről, amelyet tudnia kell. Ha úgy érzi, hogy kockázati tényezői vagy tünetei vannak, azonnal forduljon orvosához, igen!

További kérdései vannak a szív egészségével kapcsolatban? Kérjük, csevegjen közvetlenül orvosainkkal a Good Doctor segítségével, a hét minden napján, 24 órában. Orvos partnereink készek megoldást nyújtani. Gyerünk, töltse le a Jó Doktor alkalmazást innen!


$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found