hunterpage.net

A szorongás normális jelenség. De ha a szorongás túlzott, akkor előfordulhat, hogy szorongásos zavara van.

A szorongásos zavarok esetén az aggodalom megmarad, és a szorongás érzése idővel rosszabbodik. Az alábbiakban teljes körű magyarázatot adunk arra, hogy mi a szorongásos rendellenesség:

Mi az a szorongásos zavar?

Sokan, akik túlzott szorongást tapasztalnak, de nem értik a szorongásos zavarokat. Mi a szorongás, és miben különbözik a normál szorongás a szorongásos zavaroktól?

Ha a hétköznapi szorongás még mindig kontrollálható és rövid időn belül leküzdhető, akkor a szorongásos zavarokra ennek az ellenkezője igaz. A szorongásos zavar a szorongás érzése, amely hosszú ideig tapasztalható, és idővel súlyosbodik.

A tapasztalt emberek napi tevékenységei megzavarhatók, ha az elég súlyos stádiumban van. A szorongásos zavaroknak több típusa van, amelyeket tudnia kell, nevezetesen:

Generalizált szorongásos zavar

A generalizált szorongásos zavar túlzott szorongásérzet, amely megzavarja a napi tevékenységeket.

Ezután testi tünetek is kísérhetik. Ilyen például az izomfeszülés vagy alvási problémák, koncentrációs nehézségek, fáradtság és nyugtalanság.

A szorongás gyakran olyan események miatt merül fel, mint a munkahelyi kötelezettségek, a családi egészség. Vagy más dolgokat, például egy javításra szoruló járműre gondol.

Pánikbetegség (pánikzavar)

Egy személy pánikrohamot vagy pánikrohamot tapasztal, ha ismétlődő pánikrohamai vannak. Általában a fizikai és pszichológiai stressz kombinációja miatt merül fel.

A pánikrohamban szenvedő személy olyan tüneteket mutat, mint a szívdobogás, remegés, légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés.

Ez magában foglalhatja a zsibbadást vagy bizsergést, az émelygést vagy a gyomorfájdalmat, valamint a kontroll elvesztésétől való félelem érzését is.

Mivel a tünetek nagyon súlyosak, az őket tapasztaló emberek gyakran azt hiszik, hogy életveszélyes betegségük van, például szívroham.

Pánikrohamok más mentális zavarok, például depresszió miatt is előfordulhatnak. Ennek oka lehet a poszttraumás stressz zavar is (PTSD) vagy traumás rendellenesség egy kellemetlen esemény szemtanúja után.

fóbia

A fóbia túlzott és tartós félelem bizonyos tárgyaktól, helyzetektől vagy tevékenységektől, amelyek mások számára nem tűnnek veszélyesnek.

Az átélő tisztában van ezzel, de másrészt nem tudja leküzdeni a félelmét. Egyes esetekben ez zavarhatja a munkát.

Például azoknak, akik félnek repülni, nehéz lesz, ha olyan távolsági munkát kell végezniük, amelyhez repülőgépes repülés szükséges.

Szociális szorongásos zavar (szociális szorongásos zavar)

Magában foglalja a félelmet, a szorongást és az azt átélő személyt. A szociális szorongásos zavarban szenvedő emberek kerülik a társas helyzeteket, mert szégyenérzetük van és félnek az elbírálástól.

Emberek, akik tapasztalnakA szociális szorongásos zavar attól is fél, hogy mások negatívan néznek rá. Ez a probléma legalább hat hónapig tartott.

Tériszony

Ez a félelem attól, hogy olyan helyzetbe szorulunk, amelyből nehéz kiszabadulni, vagy egy kínos helyzetbe kerülünk, és nehéz segítséget kapni.

Ez az állapot lehetővé teszi, hogy valaki, aki ezt tapasztalja, túlzott pánikot érezzen.

Mik a szorongásos zavar tünetei?

Néhány embernél a szorongás tünetei típustól függően változhatnak. Általában azonban a szorongás néhány általános tünete, amelyeket ismerni kell, a következők:

• Nyugtalan, feszült vagy ideges érzés
• Veszély vagy végzet érzése közeleg
• Szívverés
• Lélegezz gyorsan
• Izzadó
• Ingatag
• Gyenge vagy fáradt
• Nehéz koncentrálni
• Nehéz elaludni
• Emésztőrendszeri problémákkal küzd
• Nehéz kontrollálni az aggodalmakat
• Igyekszik elkerülni azokat a dolgokat, amelyek szorongást válthatnak ki

Mi okozza a szorongásos zavarokat?

Jelentve Mayo Klinika, a szorongásos zavarok vagy szorongásos rohamok okai teljesen ismertek. A traumatikus események azonban hatással vannak a szorongásos zavarok kialakulására.

Az ember veleszületett természete is szerepet játszhat. Eközben néhány embernél szorongásos problémák léphetnek fel, mert ez egy általuk átélt egészségügyi állapothoz kapcsolódik.

Ha az orvos azt gyanítja, hogy valakinek orvosi probléma miatt szorongásos rohama van, bizonyos vizsgálatokat rendelhet el a probléma felderítésére.

A szorongásos rendellenességekkel összefüggésbe hozható orvosi problémák közül néhány:

• Szívbetegség
• Cukorbetegség
• Pajzsmirigy rendellenességek, például hyperthyreosis
• Légzési problémák, például krónikus tüdőbetegség vagy asztma
• Kábítószerrel való visszaélés
• Krónikus fájdalom vagy irritábilis bél szindróma
• Ritka daganatok, amelyek bizonyos hormonokat termelnek

Egy személy szorongásos rendellenességeket tapasztalhat más egészségügyi állapotok miatt, például a fent említettek miatt, ha:

• A családban nincs szorongásos zavar
• Gyermekként nem tapasztalt szorongásos zavarokat
• Hirtelen fellépő szorongásos zavar, amely nem kapcsolódik életeseményekhez, és nincs szorongásos kórelőzménye

Amellett, hogy bizonyos egészségügyi problémák miatt felmerül, azt is tudnia kell kockázati tényezők, amelyek lehetővé teszik, hogy egy személy szorongásos rendellenességeket tapasztaljon. Néhány ilyen kockázati tényező a következők:

• Sérülés. Azok a gyerekek, akik egy traumatikus esemény szemtanúi, életük egy pontján szorongásos zavart okozhatnak. Felnőttek is megtapasztalhatják
• Betegség miatti stressz. Ha tudatában van annak, hogy súlyos betegsége van, az egy személy aggódhat állapota miatt, és szorongásos zavarokhoz vezethet
• Stressz felhalmozódása. Folyamatosan előforduló súlyos események, például munkahelyi stressz és egy családtag halála. Más problémák követése kockázati tényező lehet
• Személyiség. Bizonyos személyiségtípusokkal rendelkező emberek hajlamosabbak a szorongásos zavarokra, mint mások
• Egyéb mentális egészségi zavarok. Az egyéb mentális betegségekben, például depresszióban szenvedőknek gyakran szorongásos zavarai is vannak
• Család, akinek a kórtörténetében szorongásos zavarok szerepeltek. Ha vannak családtagok, akik ezt tapasztalják, az kockázati tényező lehet más családok számára.
• Kábítószer és alkohol. Mindkettő alkalmazása kockázati tényező lehet, vagy ronthatja a szorongásos betegek állapotát

Milyen a szorongásos zavar diagnózisa?

A vizsgálat elején az orvos megkérdezi a beteg kórtörténetét. Az orvos feltesz néhány kérdést a szorongásos rohamokat befolyásoló egészségügyi állapotokról.

Nincsenek olyan speciális laboratóriumi vizsgálatok, amelyek specifikusan diagnosztizálhatnák a szorongásos rendellenességeket.

Ha az orvos nem talál összefüggést más betegségekkel, javasolja a betegnek, hogy forduljon pszichiáterhez vagy más mentális egészségügyi szakemberhez.

Ebben az előrehaladott stádiumban a páciens ismét számos kérdést kap. Ez annak ellenőrzésére szolgál, hogy a páciensnek valóban szorongásos zavara van-e, vagy más rendellenességei vannak.

Az orvos ellenőrizni fogja a tüneteket és azt, hogy a beteg mennyire intenzíven tapasztal szorongásos zavart. Az orvos azt is látni fogja, hogy a tapasztalt tünetek zavarják-e a páciens napi tevékenységét.

A szorongásos zavarban szenvedő személy által tapasztalt hatások

A szorongásos zavarok vagy szorongásos zavarok megzavarhatják a napi tevékenységeket. Például zavarja a koncentrációt.

A tinédzsereknél ez zavarhatja a tanulási koncentrációt. Felnőttek esetében ez hatással lehet az elvégzett munkára.

A napi tevékenységek megzavarása mellett a szorongásos zavarok szövődményeket is okozhatnak. Ez befolyásolja az ember fizikai és mentális állapotát, például:

• Depresszió, gyakran szorongásos rendellenességekkel vagy más mentális egészségi rendellenességekkel együtt fordul elő
• Alvászavarok, álmatlanság
• Emésztési vagy bélrendszeri problémák
• Fejfájás vagy egyéb krónikus fájdalom
• Társadalmi elszigetelődés
• Problémák az iskolában vagy a munkahelyen és más társadalmi környezetben
• Rossz életminőség
• Öngyilkosság

Hogyan kezeljük a szorongásos zavarokat?

A legtöbb szorongásos betegségben szenvedő ember egy vagy több terápián esik át. A leggyakrabban alkalmazott terápia típusok:

Pszichoterápia

Ez a terápia beszédterápia formájában történik, amely a személy által tapasztalt specifikus szorongásra irányul. A szorongásos zavarok leküzdésére szolgáló pszichoterápia egyik típusa a kognitív viselkedésterápia.

A terápia során a betegeket megtanítják arra, hogyan gondolkodjanak, viselkedjenek, és hogyan reagáljanak azokra a tárgyakra és helyzetekre, amelyek szorongást vagy félelmet okoznak.

Ez a terápia segít az embereknek megtanulni és gyakorolni a szociális készségeket, amelyek elengedhetetlenek a szociális szorongásos zavar kezeléséhez.

Ez a terápia végezhető egyénileg vagy csoportosan. Az egyik csoportban olyan emberek következnek, akik hasonló rendellenességet tapasztalnak.

Gyakran csoportos foglalkozásokon a terápia résztvevői gyakorlatokat kapnak, amelyeket a terápiás ülések között kell elvégezni.

Drog terápia

A szorongásos zavarok kezelésére sokféle antidepresszáns használható. Néhány ilyen gyógyszer az eszcitalopram és a fluoxetin.

Az egyes epilepszia kezelésére általánosan használt gyógyszerek és az alacsony dózisú antipszichotikumok segíthetnek a szorongásos rendellenességek kezelésében.

Az anxiolitikumok csökkenthetik a szorongásos zavarok tüneteit is, mint például az alprazolam és a klonazepam.

Mindezek a gyógyszerek csak orvos által előírt módon szedhetők. Általában szorongásos rendellenességek, például pánikbetegség és szociális szorongásos zavar kezelésére használják.

E két terápia mellett természetes vagy egyszerű dolgokat is végezhetsz, amiket megtehetsz a szorongásos zavar tüneteinek szabályozása, mint:

• Csökkentse a koffeint tartalmazó ételek és italok fogyasztását. A koffein hangulatmódosító szer, és ronthatja a szorongásos zavarok tüneteit
• Sport. Az edzés segíthet felszabadítani a stresszt csökkentő agyi vegyi anyagokat
• Eleget aludni. A problémák és a szorongásos zavarok kéz a kézben járnak, és néha alváshiányt okoznak az embereknek, akik tapasztalják ezeket. Részesítse előnyben a pihenést
• Kerülje az alkohollal és a kábítószerrel való visszaélést. Mindkettő súlyosbíthatja a szorongásos zavarokat. Forduljon orvoshoz további konzultációért a szorongásos zavarokkal kapcsolatban

A terápia típusának vagy a kezelés típusának meghatározásához szakértők segítségével kell elvégezni. A terápia típusát is a páciens egészségügyi helyzetéhez kell igazítani.

A kezelés típusa többször módosítható, amíg úgy nem érzi, hogy megvan a megfelelő.

Az orvos általában megbeszélést folytat a pácienssel, és több dolgot is figyelembe vesz, például:

• Mennyire javítják a beteg állapotát a kapott gyógyszerek
• Az egyes kezelések előnyei és mellékhatásai
• Súlyos mellékhatások kockázata, amelyek a beteg kórtörténete alapján előfordulhatnak
• Lehetséges életmódbeli változások a gyógyszermellékhatások miatt
• Az egyes kezelések költségei
• Egyéb alternatív kezelési lehetőségek, például kiegészítő kiegészítők, amelyek segítenek maximalizálni a gyógyszer vagy a terápia hatását
• Hogyan fogják leállítani a kezelést. Mert vannak olyan gyógyszerek, amelyeket nem lehet hirtelen abbahagyni. Az adagot lassan kell csökkenteni, orvos felügyelete mellett

Megelőzhetők-e a szorongásos zavarok?

Nem lehet biztosan megjósolni, hogy mi okozza egy személy szorongásos rendellenességét. Mert a megelőzést is nehéz biztosan csinálni.

De számos dolgot tehet a tünetek csökkentése érdekében, ha már tapasztalta őket. Amit megtehetsz:

• A lehető leghamarabb kérjen segítséget

A szorongásos zavarok hasonlóak más mentális egészségi zavarokhoz. Nehezebb lehet kezelni, ha vársz. Keressen fel egy pszichológust vagy pszichiátert a kezdeti diagnózis érdekében

• Maradj aktív

Ha olyan tevékenységeket végzel, amelyeket élvezel, és amiben jól érzi magát, az csökkentheti a szorongást. A pozitív társadalmi interakciók és kapcsolatok élvezete is segíthet

• Változtass életmódot

Törekedj az egészséges életre. Az egészségtelen életmód ronthatja a szorongásos zavarok tüneteit. Kerülje az alkoholt és a drogokat. És olyan közösséget válassz, amely pozitív hatással van.

Ügyeljen egészségére és családja egészségére, rendszeresen konzultáljon orvos partnereinkkel. Töltse le most a Jó Doktor alkalmazást, kattintson erre a linkre, OK!